Régi vágású, azaz ama ízvilágban mozgó, amelyet a borrendszerváltás előtti évtizedekben szokott meg a magyar, amikor nemcsak a rendszerben, hanem a tokaji édességében hibádzott valami. A hagyományos tokaji sötét, illatát-ízét leginkább a dióhoz, kenyérhéjhoz, karamellhez és keserű csokihoz szokták hasonlítani, az egész valahogyan barna. A kilencvenes évek első felében megjelenő új aszú világos, gyümölcsös illatú-ízű, leginkább a sárgabarackra és citrusfélékre emlékezteti kóstolóit, az egész valahogyan sárga.
Ám nem pusztán két eltérő színről és stílről van szó. A barna azért barna, mert oxidatív, azaz a jó sokáig a hordóban időző bor a tölgyfahordó pórusain keresztül lélegezve megbarnul (a régi paradigma szerint a bornak minimum annyi évet kell a hordóban töltenie, ahány puttonyos). A sárga részben reduktív iskolázású, azaz a szőlő ama kíméletes technológiával dolgoztatik fel, amivel a manapság divatos világos-friss-gyümölcsös-könnyű borokat készítik, s csak két-három évig ászkolják hordóban. Mellesleg ez a költségesebb, ugyanakkor értelemszerűen gyorsabban visszaforgatható-megtérülő technika. Fontos mozzanat még, hogy régen engedélyezett volt az avinálás, vagyis a sokáig hordóban tartózkodó borból elillanó szesz visszapótlása, ezt ma törvény tiltja. Az avinált tokajik rettentő italok tudnak lenni, amelyekben az egysíkú komponensek (a fa, a szesz, az édesség és sokszor egy kesernyés dióíz) primitív egyensúlyban állnak össze.
E heti borunk ezzel szemben a régi stíl egy korrekt példája, jelezve, hogy etikus és szép bort tradicionális eljárásokkal is lehet készíteni, természetesen. Színe borostyánsárga, visszafogott illata bár mentes a gyümölcsös komponensektől, az érintésnyi dohány mellett mégis érezni benne bizonyos mazsolásságot. A bor nincs agyonoxidálva, ízében a dió és a mézesség mellett ismét megjelenik a mazsola, valamint a magas alkohol, sav és cukor kereksége és egyensúlya. Ez az aszú a feltörekvő, fiatal Imperial Tokaji Pincészet egyik jól sikerült bora, mely pincészetet azért is érdemes megemlíteni, mert úgy diszponál mintegy 100 hektárnyi integrációs terület, egy elképesztő, hagyományos érlelésre használt 16 kilométeres, csüggesztően végtelen abaújszántói pincelabirintus, valamint a korszerű tállyai feldolgozóüzem fölött, hogy nélkülözni kénytelen az életet megkönnyítő külföldi tőke jótékony injekcióját.
Az Imperial aszúját gyümölcssalátákhoz, tokaji mártással készült ételekhez (például borjúérmék), libamájételekhez és cukrászsüteményekhez ajánljuk.
