Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. “kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes “görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes “hetekre” vonatkozó “görgetett” adatokat úgy számítja ki “MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
Állóháborúra kell felkészülni
Nem sikerült tovább növelni előnyüket a szocialistáknak a Fidesz-szel szemben a TNS Modus 29. heti, legújabb eredményei szerint (a 2001. június 25. és július 22. között megkérdezett 950 fő válaszai alapján). Öt százalékról háromra csökkent a távolság a két párt esélymutatója között. A Fidesz támogatottsága 1 százalékkal nőtt, az MSZP szavazati aránya ugyanennyivel csökkent az előző heti adatokhoz képest, a biztos szavazó, pártválasztók körében. Jelenleg a szocialista pártra 44, a fiatal demokratákra 41 százalék szavazna – ha most lennének a választások. Nem sikerült tehát egyelőre kilendítenie az “állóháborúból” a csatát se a szocialisták kormányfő-jelöltjének, a Medgyessy csapatnak, se a koalíciós kormány fejének, Orbán Viktornak.
Immáron 34 hete a két párt közötti távolság nem nagyobb a hibahatárnál. Utoljára tavaly novemberben mért jelentős különbséget a két éllovas között a TNS Modus. Akkor, a hónap első felében a szocialisták választási esélye egyértelműen magasabb volt, mint a Fidesz-é, de a nagyobbik kormányzó párt megerősödött, megközelítette, majd egy ideig meg is előzte az MSZP-t.
Az iszapbírkózás kilenc hónapja
Szoros és nyitott tehát még mindig a verseny a győzelemért – ezekben a hetekben inkább “erőt gyűjtenek”, mintsem “támadnának” a nagy pártok. Legalább is a tevékenységük “eredményességét” tekintve igen szerény a mérleg: egyikőjük sem tudott jelentősen – és tartósan – változtatni szavazati arányain.
A kis pártok rovására
Az utóbbi időkben a két vetélkedő párt a “kis” pártok rovására erősödött meg. A két gyűjtőopárton kívűl kívül az összes többi párt 15 százaléknyi szavazati arányon osztozik. Valamit ki kell találniuk, ha saját jogon szeretnlének bejutni a Parlamentbe. Egyedül az SZDSZ ” tartja magát”. Immáron negyedik hete érik el a szabad demokraták a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, és népszerűségi mutatójuk is jó ideje a harmadik legmagasabb.
Romtott bizonyítványán a kormány
A kormány az utóbbi időkben egyértelműen rontott “bizonyítványán” a biztos szavazó, pártválasztók körében: a százfokú skálán mért “elégedettségi mutató” a 26. héten közölt 46 pontról 40 pontra zsugorodott. Ez a változás szignifikánsnak tekinthető.
Simulnak a görbék
Gyengült a kormány megítélése az összes megkérdezett körében a legutóbbi négy periódus, az utolsó négy hét adatai szerint, de megállt a csökkenés: három héten keresztül (24-26. hetek) 36 pontot mértünk a százfokú skálán, három periódusban (26-28. hetek) csökkent, majd legutóbb egy ponttal emelkedett ez az érték (lásd az az 1/A. valamint az 1/B. ábrákat). Ugyanakkor újabb kétpontos csökkenést regisztráltunk a biztos szavazó, pártválasztók (kb. a felnőtt népesség harmadát kitevő csoport) körében. Mindezek a “változások” már egyértelműen kívül esnek a hibahatárokon.
A kormány teljesítményét a lakosság a “közepesnél” rosszabbra értékeli, ezen belül a magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók körében – a csökkenés következtében – nem sokkal jobbak az eredmények (a 40 pontos érték a százfokú skálán “közepes” minősítéstől érzékelhetően elmaradó “osztályzatot” jelez).
Minimális az eltérés a biztos szavazó, pártot választók körében
A két legnagyobb párt helyzete, választási esélye a biztos szavazó, pártot választók körében az utolsó periódusokban jellegzetesen változott. A korábbi “helycserék” után három periódusra (26-28. hetekre) vonatkozó mérések szerint a szocialisták növelték előnyüket a Fideszhez képest. A múlt héten közölt adatok szerint már 5 százalékkal vezettek, de olvad az előny, ismét kialakulni látszik a korábbi szoros helyzet. A szocialisták egy hét alatt 1 százalékot vesztettek, a Fidesz ugyanennyit nyert. Így alakult ki a “jelenlegi”, a július 15-ig regisztrált helyzet: az MSZP a szavazatok 44 százalékát kapná, a Fidesz pedig 41-et (lásd a 2. táblázatot és a 2/B. ábrát is).
A különbségek a két párt “esélymutatói” között továbbra is – immáron 34 hete – a hibahatáron belül maradnak, és az időbeli elmozdulások sem szignifikánsak. Az utóbbi hetekben a két “nagy” pártra koncentrálódott a potenciális szavazók figyelme, amely a kisebb támogatottságú pártok választási esélyeinek csökkenését eredményezte (a két “nagy” összesen 85 százalékon “osztozik” jelenleg). Az SZDSZ az egyetlen párt, amely – harmadikként – bejuthatna a parlamentbe, minden más pártnak csökkentek vagy igen alacsony szinten stagnálnak az “esélymutatói”.
Rokonszevesebb az MSZP, de már nem csökken a Fidesz iránti szimpátia
A pártszimpátiák az összes felnőtt korú megkérdezett körében alig változtak a múlt héten közölt eredményekhez képest. Az adataok továbbra is “meggyőző” MSZP fölényt jeleznek, ugyanakkor “megtorpant” a Fidesz népszerűségének csökkenése. A szabad demokraták lakossági megítélése stabilizálódni látszik: hetek óta a harmadik legmagasabb a szimpátia-értékük. A MIÉP népszerűsége jelentősen csökkent (különösen a 25-28. hetekben), míg az FKGP már nem zuhant tovább… Az MDF “szimpátia” adatai nem mutatnak a vizsgált időszakban változásokat a felnőtt magyar lakosság körében (lásd a 3. táblázatot és a 3/B. ábrát is ).
2/A ábra
3/A ábra
