Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. “kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes “görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes “hetekre” vonatkozó “görgetett” adatokat úgy számítja ki “MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
Hónapok óta most a legnagyobb a különbség
A szocialisták tovább növelték előnyüket a Fidesszel szemben: újabb egy ponttal nőtt az MSZP-re szavazni szándékozók aránya a biztos szavazó, pártválasztókon belül a múlt héten közölt adatokhoz képest a 28. heti legújabb eredmények szerint (június 18. és július 15. között megkérdezett 950 fő válaszai alapján). Miután a Fidesznek ugyanebben az időszakban két százalékkal csökkentek a “választási esélyei”, a két nagy párt “esélymutatói” 5 százaléknyira eltávolodtak egymástól. De továbbra is szoros a verseny.
Bár 33. hete a hibahatárokon belül van az eltérés, a Medgyessy-csapat hatása kimutatható. Ennél nagyobb eltérést a két párt között csak a 21. héten regisztrált a TNS Modus: akkor még a Fidesz vezetett 6 százalékkal. Ha most lennének a szavazások, 45 százalékot kapna az MSZP és 40 százalékot a Fidesz. A helycserék után tehát “lendületet vett” a szocialista párt: már nemcsak népszerűbb a Fidesznél (két ponttal növelni tudta “szimpátiaértékét” riválisával szemben), de az elmúlt időszak tendenciái arra utalnak, hogy akár a szavazatok tekintetében is megelőzheti a fiatal demokratákat.
A “kis” pártok választási esélyei továbbra is szerények: a “nagyokon” kívül az összes többi párt 15 százaléknyi szavazaton osztozik. Egyedül az SZDSZ tartja magát: immáron harmadik hete elérik a szabad demokraták a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, ugyanakkor népszerűségi mutatójuk is a harmadik legmagasabb.
A kormány tevékenységét kisebb rokonszev kíséri, mint korábban. Érezhetően rontott “bizonyítványán” a kabinet az összes megkérdezett és a biztos szavazó, pártválasztók körében. Az elmozdulások immáron szignifikánsak.
Beszédes grafikonok
A legutóbbi négy periódusra, a 25-28. hetekre vonatkozó adatok szerint a kormány megítélése az összes megkérdezett körében, a stagnálás után határozottan, a hibahatárokat meghaladó mértékben romlott. Három héten át (24-26. hetek) 36 pontot mért a TNS Modus a százfokú skálán, a legutóbbi két periódusban egy-egy ponttal csökkent, ahogy azt jól mutatja az 1/A. valamint az 1/B. ábra>>. Újabb kétpontos csökkenést regisztráltunk a biztos szavazó, pártválasztók (a felnőtt népesség harmadát kitevő csoport) körében is, mindezek a “változások” szintén kívül esnek a hibahatárokon.
A kormány teljesítményét a lakosság egyértelműen a “közepesnél” rosszabbra értékeli. Ezen belül a magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók körében – a csökkenés ellenére – továbbra is jobbak az eredmények (a 42 pontos érték köreikben a százfokú skálán “közepes” minősítéshez közeli értékítéletet jelez).
A választási esélyek tekintetében a két legnagyobb párt helyzete a biztos szavazó, pártot választók körében az utolsó periódusokban elmozdult. A korábbi helycserék után az utolsó két periódusra vonatkozó mérések szerint a szocialisták 3 pontot javítottak, míg a Fidesz egy hét alatt 2 pontot rontott, így alakult ki a július 15-éig regisztrált helyzet: az MSZP a szavazatok 45 százalékát kapná, a Fidesz pedig 40 százalékot lásd a 2. táblázatot és a 2/B. ábrát is >>. A két párt “esélymutatói” közötti különbségek a továbbra is – immáron 33 hete – a hibahatáron belül maradnak, és az időbeli elmozdulások sem szignifikánsak.
Az utóbbi hetekben a két nagy pártra koncentrálódott a potenciális szavazók figyelme, ez a kisebb támogatottságú pártok választási esélyeinek csökkenését eredményezte (a két nagy összesen 85 százalékon osztozik jelenleg). Az SZDSZ az egyetlen párt, amely harmadikként jelenleg bejuthatna a parlamentbe, minden más pártnak csökkentek vagy igen alacsony szinten stagnálnak “esélymutatói” az elmúlt hetekben lásd a 2/A. ábrát is >>
A pártszimpátiák változásai az összes felnőtt korú megkérdezett körében árnyalatnyi “átrendeződéseket” sejtetnek. Adataink “meggyőző” MSZP fölényt jeleznek: a Fidesz “megtorpant”, míg a szocialisták népszerűsége a a vizsgált periódusban a hibahatárokat meghaladó mértékben nőtt, így előnyük a fiatal demokraták előtt – mint azt a legutóbbi néhány hét kivételével hónapok óta tapasztalhattuk – szignifikáns. (A szocialista párt megítélése a korábbiakban jelzett pozitív irányú elmozdulást követően a legutóbbi héten nem változott, ugyanakkor a fiatal demokraták mutatója két ponttal csökkent, ez eredményezte a szocialisták fölényének növekedését.)
A szabad demokraták már nem javítottak lakossági megítélésükön: a 27. héten jelzett 43 pontról legutóbbi adataink szerint 1 ponttal csökkent mutatójuk. A MIÉP és az FKGP népszerűsége tovább csökkent, míg az MDF “szimpátia” adatai nem mutatnak a vizsgált időszakban változásokat a felnőtt magyar lakosság körében mutatja a 3. táblázat és a 3/B. ábra >>
2/A ábra
3/A ábra
