Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. “kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes “görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes “hetekre” vonatkozó “görgetett” adatokat úgy számítja ki “MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
A legújabb adatok szerint változatlanul az MSZP vezet ugyan a Fidesz előtt a biztos szavazó, pártválasztók körében. De a különbség 3 százalékra csökkent a korábbi 5 százalékról.
A szociálistákra 41 százalék szavazna, ez 2 százalékkal kevesebb, mint az egy héttel korábbi érték. A fiatal demokraták legújabb adatok szerint is a szavazatok 38 százalékát kapnák, ha most lennének a választások.
A két párt “választási esélymutatói” immáron 30. hete (2000. november közepe óta) lényegében “összeérnek” (vagyis azóta egyetlen alkalommal sem mért a TNS Modus szignifikáns különbséget). Több mint fél éve tart tehát az “állóháború” a két nagy párt között, s ebbe más pártnak egyelőre kicsi az esélye a “beleszólásra”.
Figyelemre méltó fejlemény ugyanakkor, hogy az MDF választási esélyei jelentősen emelkedtek a legutóbbi négy vizsgált időpontban. (3 százalékról 6 százalékra, ami szignifikáns elmozdulás.) Jelenleg neki és a MIÉP-nek van esélye a “bejutásra”.
A Vizsgálatok kiterjednek a kormány megítélésére és, hogy mennyire szimpatikusak az egyes pártok, ami azért érdekes, mert utal a másodlagos pártpreferenciára.
Kicsit vannak többen az elégedetlenek
A kormány megítélése az összes megkérdezett körében korábbi adatainkhoz képest nem változott, jelenleg is 36 pont a százfokú skálán (lásd az 1. táblázatot és az 1/A., valamint az 1/B. ábrákat is). Változatlanul az elégedetlenek vannak tehát enyhe túlsúlyban.
A magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók (a felnőtt népesség harmada) kedvezőbben ítélik meg a kormány tevékenységét: legutóbbi mérésünk szerint 45 pont ez az érték a százfokú skálán (ez szignifikánsan magasabb minden vizsgált időpontban, mint az összes válaszadó pontértékei). A legutóbbi adatainkhoz képest 3 ponttal nőtt ez az érték, amely a hibahatárokon belüli javulást mutat.
Ezen a héten a Figyelő is részletes elmzést közöl a kormány megítéléséről. A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.
Az MDF nyert annyit, amennyit az MSZP vesztett
A két legnagyobb párt helyzete a biztos szavazó, pártot választók körében nagyon szoros versenyre utal: a “helycsere” után a 24. héten ugyanis csökkent az MSZP előnye a Fidesszel szemben. Legutóbbi méréseink szerint a szocialisták a szavazatok 41 százalékát kapnák, míg a Fidesz 38 százalékot (lásd a 2. táblázatot és a 2/B. ábrát is).
Az elmúlt hét adataihoz képest az MSZP vesztett 2 százalékot, míg a Fidesz helyzete stabilizálódni látszik – megállt a csökkenés. A különbségek a két párt “esélymutatói” között – immáron 30 hete – a hibahatáron belül maradnak, és az időbeli elmozdulások sem szignifikánsak a vizsgált négy hétben.
Az egyetlen kivételt ebből a szempontból az MDF adatai jelentik: a vizsgált időszakban megkétszerezte potenciális szavazóbázisát a párt (3 százalékról 6 százalékra). Ez az egyetlen szignifikáns időbeli elmozdulás az összes vizsgált mutatót figyelembe véve az elmúlt négy hétben.
Kicsit rokonszenvesebbek a szocialisták
Az összes megkérdezett körében a szocialista párt változatlanul a legnépszerűbb (51 pont a százfokú skálán), bár a korábbi adatainkhoz képest ez fokozatosan – egy-egy ponttal hetente – csökkent. A Fidesz pontértéke egy ponttal nőtt, legutóbbi méréseink szerint 49 pont.
A két párt megítélése több mint egy éve szignifikánsan eltér – változatlanul a szocialisták javára (lásd a 2. táblázatot és a 3/A. ábrát is). Az időbeli elmozdulások a hibahatáron belül maradnak a vizsgált négy hétben.
