Ha közgázos, akkor Budapest Bankos kártyája van – ez az egyszerű képlet tartotta magát éveken át, amióta az egyetem a kilencvenes évek elején egyszer csak folyószámlára terelte az addig készpénzben juttatott ösztöndíjat és húspénzt. A hallgatóknak pedig nem volt választásuk – egyazon bank plasztikjával szerelték fel mindannyiukat. Ugyanígy történt ez a Duna túlpartján is: a Műegyetemmel az akkori Agrobank kötött kizárólagos szerződést, amit – bár ay exkluzív kapcsolatok kora lejárt – úgy látszik, a hitelintézet utódai is jól kamatoztattak. Az Erste Banknak ugyanis 52 ezer olyan ügyfele van, aki jelenleg felsőoktatási intézmény hallgatója, vagyis az összes ilyen diák közel egyötöde. Nagyobb állománnyal – ennek mintegy háromszorosával – csak az OTP Bank dicsekedhet.
Mára valamennyi bank azonos módon pályázhat az egyetemi, főiskolai hallgatók kegyeire, igaz, az oktatási intézmények segítenek ebben: a diákjaiknak küldött értesítőiket banki prospektusokkal is kibélelik. Hogy milyenekkel, az a helyi fiókigazgatók ügyességén múlik. Olyannyira, hogy a Figyelő által megkérdezett bankok központjai nem is igen tudták konkrétan megjelölni, mely intézményben próbálkoznak.
KÍVÁNATOS ÜGYFELEK. Az elsőként észbe kapó bankok mellett mára jó néhány másik is rájött, hogy – bár rövid távon ettől a körtől nem lehet nagy üzletet remélni – a tanulóévek alatt lojális ügyféllé “serdülhet” az egyetemi, főiskolai hallgató. Többségük ráadásul éppen olyanná, amilyen ügyfelet minden bank kíván magának. E kör ugyanis az átlagosnál jobb karrierlehetőséggel és pénzügyi potenciállal rendelkezik, ráadásul többnyire nagyon is nyitott a banki szolgáltatásokra. Arról se feledkezzünk meg, hogy noha jelentősebb ügyleteket a diákok rendszerint nem bonyolítanak, e számlák havi átlagos forgalma eléri a 20-30 ezer forintot. Az albérletüket maguk fizetők számláján 50 ezer forint körüli összeg is megfordul – taksálják a bankok -, ami már vetekszik a köztisztviselők havi banki “teljesítményével”.
Színesedő arzenál Az egyetemi, főiskolai hallgatóknak célzott konstrukcióknál a kondíciók kedvezőbbek a “felnőtt” verziókénál. A táblázat elemein túl ez tartalmazza az átutalási megbízásokat, az átutalások fogadását, a lekötési lehetőségeket, s biztosítást a bankkártyához. Megjegyzendő, hogy nem csupán ezt a korcsoportot célozták meg, e négyből három banknál a középiskolás diákoknak, sőt az általános iskola felső tagozatosai számára is elkészült a csomag változata. E terméken kívül a K&H-nál speciális áruhitelt kínálnak a felsőoktatási korosztálynak, azon belül is a pároknak, de e kölcsönt igényelhetik azok is, akik már nem tanulnak. Az Erste az idén nyáron úgynevezett jogosítványhitellel rukkol elő, az így felvehető 20-160 ezer forintot a gyakorlati képzésre lehet költeni.
Ha külön konstrukciót nem is alakított ki, meglévő termékskáláját más bank is kínálja a hallgatóknak. Van köztük olyan, amely erre árazással is rásegít. Normál folyószámla konstrukciói egyikét javallja diákoknak például a Raiffeisen, olyat, amely nem rendszeres számlaköltséggel, hanem tételenkénti díjjal jár.
“Az is sokat nyom a latban, hogy ez a kör máris valamennyi szolgáltatással él” – dicséri ügyfeleit Tokodi Gábor, az OTP Bank főosztályvezetője. Átutalást és betétlekötést ugyan csupán kevés diák engedhet meg magának, de például a folyószámlahitel lehetőségét szinte valamennyiük, mind a 11 ezer hitelkerettel rendelkező diák kihasználja, mégpedig rendszeresen. Ez utóbbi azért korántsem általános tapasztalat, az OTP ügyfeleinél jóval óvatosabbak e téren például a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) diákjai: e pénzintézetnél a hallgatók alig 5 százaléka igényel kölcsönt. Általános banki tapasztalat viszont, hogy ezek az ügyfelek gyakrabban és alkalmanként kisebb összegeket költenek, mint a felnőttek, és inkább hajlandók kártyával fizetni. Az elektronikus bankolást és a mobil-szolgáltatásokat illetően pedig éppen a diákok az első számú banki kedvencek: ez a korcsoport “kattan rá” leginkább az új csatornákra. “Ilyen irányú érdeklődésük mellett közrejátszik, hogy a hallgatók nagyon is élvezik, ha a mobiltelefonjukra befutott SMS után azt mondhatják: üzent a bankom” – árulja el a havi mobilos egyenlegközlés sikerének titkát Varga Mária, a K&H illetékes vezetője. Nem véletlen, hogy ez a bank internetes klubbal, az OTP a világhálón elhelyezett játékokkal is szórakoztatja ezen ügyfeleit, a “diákpiacra” szintén készülődő Inter-Európa Bank (IEB) pedig elektronikus bróker szolgáltatását is a kínálandó banki csomagba tervezi.
A jó ügyfélkör reményében a kereskedelmi bankok a szeptembertől induló állami diákhitel (részleteiről lásd táblázatunkat) folyósításában is aktív részt vállaltak volna. Ám egyelőre úgy tűnik, hogy az Oktatási Minisztérium alatt működő Diákhitel Központ Rt.-n keresztül igényelhető hitelhez csupán annyiban lesz közük, amennyiben a pénz az ügyfélkörükbe tartozó diákok számláján landol. A kölcsönt ugyanis e központi intézménynél igényelhetik a diákok, s a pénz a hallgató által megadott bankszámlára érkezik. Azon korábbi banki elképzelésekről – mi több, pénzügyminisztériumi szándékról -, hogy a hitelt a bankok saját forrásból adják, a kölcsön mögött pedig állami garancia álljon, a Diákhitel Központ megalakulásával már egyáltalán nincs szó. A források összegyűjtése az Államadósság Kezelő Központ feladata, amit kötvénykibocsátással és hitelek felvételével lát el. Ez utóbbinál még juthat hely bankoknak is: részt vehetnek a kölcsönt nyújtó konzorciumban. No és azon várakozásaikról sem mondtak le, hogy a folyósításban szerephez jussanak. Annak módjáról, üzleti feltételeiről viszont még nem született döntés, sőt az érintett tárcák a lehetséges verziókról sem nyilatkoznak.
Diákhitel egy életen át KINEK?
Valamennyi akkreditált felsőoktatási intézmény minden magyar állampolgárságú hallgatójának, akkor is ha másoddiplomás, posztgraduális képzésben vagy távoktatásban vesz részt, esti vagy levelező tagozatos, vagy ha tandíjat fizet, és az első igénylés idején még nem töltötte be a 35. életévét.
MENNYI? Évente maximum 210 ezer forint, választható havi “kiszerelésben”: 10, 15 vagy 21 ezer forintos részletben.
MIKOR? Valamennyi beiratkozott félévben, és akkor is, ha közben külföldön tanul a hallgató, ekkor előre, egy összegben. A pénz amúgy havonta érkezik, és a félév során bármikor kérvényezhető, akár a legvégén is.
HOGYAN? A tervek szerint augusztustól a postafiókokban és a felsőfokú intézmények tanulmányi osztályain vásárolható igénylőlap. Hallgatói jogviszony igazolása szükséges.
MILYEN ÁRON? A hitel kamata 14 százalék, ám azt az infláció szerint módosítják.
MENNYI IDŐRE? A hitel törlesztésének nincs fix futamideje, az évtizedekre is kitolódhat – átlagosan 15-20 évvel számolnak -, az alacsonyabb jövedelműeknél akár a nyugdíjkorhatárig is elhúzódhat. Van viszont előtörlesztési lehetőség.
HOGYAN KELL TÖRLESZTENI? A munkába állástól havonta, a törlesztő részlet – amit az adóhatóság szed be – a havi rendszeres jövedelem legfeljebb 6 százaléka lehet. Külföldi tartózkodásnál előre meghatározzák a fizetendő összeget.
MIKOR NEM KELL TÖRLESZTENI? Amikor az adósnak nincs rendszeres jövedelme, tehát munkanélküliség, gyermeknevelés, sorkatonai szolgálat idején. Ekkor a törlesztendő összeg nem is gyarapodik. Törlik a hitelt, ha az adós elérte a nyugdíjkorhatárt, a hitelfelvevő halála vagy rokkanttá válása esetén az állam áll helyt.
TERVEK, VÁGYAK. Mindenesetre önmagában a diákhiteltől nem lesz a bankoknak több ügyfelük, hiszen ma is szinte valamennyi hallgató bankszámlán keresztül intézi iskolával kapcsolatos pénzügyeit. Mi több, az e piacon jelenleg forgolódó hitelintézeteknél akár csökkenést is regisztrálhatnak, hiszen legkésőbb szeptemberre az e szegmenstől magát eddig távol tartó, de legalábbis konkrétan a diákokra szabott termékkel nem rendelkező több intézmény is tervez hallgatói konstrukciót. Ez a vágya – az említett IEB-n kívül – például a Postabanknak és a Raiffeisennek is, mely bankok egy-általán nem tartanak attól, hogy nem lesz kire vadászni. Már csak azért sem, mert nem tartják túl hűségesnek ezt a kört. A Raiffeisen vizsgálatai szerint igenis sok diák vált bankot, ami megszívlelendő tanulság, még ha a felmérés a diplomaszerzés idejére vonatkozik is. Az OTP tapasztalata szerint a hallgatók 10-15 százaléka lesz hűtlen a diákévek végéig. Ez ellen az Erstének a végzősöknek célzott kampány a bevált módszere, amit – mihelyst munkába állt a diák – aktív tanácsadás követ.
A hallgatói konstrukcióval már rendelkező bankok a nyári szünet ez alkalommal kifejezetten izgalmasnak ígérkező uborkaszezonjában pedig azon morfondírozhatnak, érdemes-e konstrukciójukat megújítani. Kifejezetten diákoknak négy bank szorít helyet a kondíciós listáján, általában valamilyen kedvezményt nyújtva a már dolgozó ügyfelekhez képest (lásd táblázatunkat és külön írásunkat). A diákhitel indulása nyomán már most előrevetíthető változás legfeljebb a számlaforgalom havi 10-21 ezer forintos gyarapodása lehet. A nagy kérdés az, hogy ezzel módosulnak-e a diákok költési, bankhasználati szokásai? Takarékosabbá válnak-e, s ettől népszerűbb lesz-e mondjuk a betétlekötés? Esetleg éppen a költekezésük növekszik? Szélsőséges esetben például – ha azt a banki konstrukció engedi – akár az is megeshet, hogy a befolyó diákhitelnek köszönhetően megemelkedő havi rendszeres “jövedelem” nyomán az ügyfél nagyobb hitelkeretre jogosul, azaz a hitel további, de immár banki hitelt szül.
