Jócskán megerősödött a forint a sávszélesítés következtében. Ennek hatásai előre ismertek voltak, elsősorban az exportáló cégek helyzete nehezedett meg. Ön e körből viszont csak a kis- és középvállalkozások számára sürget valamiféle segítséget, pedig minden exportőrt érint a felértékelődő nemzeti valuta.
– A probléma pontosan az, hogy nem egyformán érint minden külpiacra termelő vállalkozást az erősödő forint. Világos különbségtételre van szükség azon cégek között, amelyek nettó exportőrök, vagyis alapanyagaikat – és a tevékenységükhöz szükséges szolgáltatásokat, így a hiteleket is – Magyarországon, forintbázison szerzik be, illetve azok között, amelyek készterméket exportálnak, de az ahhoz szükséges beszállítások jelentős részét importálják. Az első körbe tartozók számára az erősebb magyar deviza csak pozícióromlást okoz – ez eddig már 5-6 százalékos volt, de én nem lennék meglepve, ha a forint középtávon az erős oldalon a 15 százalékos sávszélhez ragadna. A másik csoportba tartozó cégeket viszont kedvező hatások is érik, ráadásul ezek sokkal jobban tudják kezelni a kockázatokat.
– Milyen jellegű állami segítséget, kompenzációt tart célravezetőnek?
– Enyhíteni kell a hatásokat, segíteni az átmenetet. Az általános ellentételezéssel elvi fenntartásaim vannak, az ugyanis azt jelentené, hogy egy kört kivesznek a gazdaságpolitikai folyamatokból és átcsoportosításokkal védőbúra alatt tartják. A jelenlegi szituációt ugyan tényleg veszélyesnek tartom jó néhány hazai vállalkozás számára, de ez nem jelenti azt, hogy ne értenék mélységesen egyet mind a sávszélesítéssel, mind pedig a devizaliberalizációval. Ez az uniós tagságra készíti fel a magyar gazdaságot, de e felkészülési fázisban célszerűnek tartok jól körülhatárolt enyhítő intézkedéseket a még nem elég erős vállalkozások számára.
– Konkrét igényeket megfogalmazott-e már?
– Erre a kérdésre most még nem tudok és nem is szeretnék válaszolni. Jelenleg azt tartom a legfontosabb tennivalónak a kamara számára, hogy pontosan megvizsgálja, miként érinti a sávszélesítés nyomán kialakult helyzet a különböző vállalkozásokat. Ebből egy hónapon belül készítünk egy mindenki számára hozzáférhető tanulmányt, és akkor tudni fogjuk, mi a teendő.
– A gazdaságpolitikai döntéseknek általában vannak haszonélvezői és kárvallottjai. Van olyan gazdaságfilozófiai megközelítés is, hogy a gyengéket nem kell mesterségesen életben tartani. Az MKIK mikor látja szükségesnek a beavatkozást?
– Elméleti síkon ezt a kérdést nagyon könnyű megközelíteni. Amikor azonban konkrét vállalkozásokat helyezünk be a képletbe, már sokkal nehezebb egyértelmű választ adni. A kamarának az az álláspontja, hogy egy szabadpiaci mechanizmusban a vállalkozásoknak maguknak kell megállniuk a helyüket a versenyben. Ugyanakkor hoznak – a gazdaság átalakítása és az uniós felkészülés idején kifejezetten nagy gyakorisággal – olyan drasztikus döntéseket, amelyek amúgy életképes cégeket sodornak nehéz helyzetbe.
– Bár elég nagy az egyetértés a tekintetben, hogy a forint stabilan az erős oldalon marad, mégis, a piac viselkedése kiszámíthatat- lan, bekövetkezhet látványos gyengülés is. Akkor viszont nem áll meg az exportáló vállalatok helyzetéről felállított tézis. Ez esetben mi lesz a reakció, ad abszurdum az importálók kapnak támogatást? Nem kellene inkább más, általános módszerrel támogatni a kis- és középvállalkozásokat?
– Ma a legtöbb országban azzal küzdenek a gazdaságpolitikában, hogy a globalizálódó és tőkét koncentráló világban a kis- és középvállalkozásokat erősítsék, piachoz juttassák. Szóval nem magyar problémáról van szó. A kérdés a mi szempontunkból az, hogy a magyar gazdaság tud-e olyan technikákat kidolgozni és alkalmazni, amelyek az alapvetően kisvállalkozás-ellenes tendenciákat enyhítik. A kamara felmérése szerint a kis- és középvállalkozói körön belül egyre jobban megfigyelhető az ellentétes irányú fejlődés. Emelkedik az optimista cégek száma, ugyanakkor szintén bővül a saját helyzetét egyre kilátástalanabbnak megítélő vállalkozások aránya is. Ez megnehezíti az általános intézkedések esélyét. Egy esetleges forintgyengülést, például spekuláció hatására, én reális veszélynek érzek. Magyarország gazdasági helyzete és mérete miatt koránt sincs felkészülve arra, hogy a valutája ellen intézett támadást jól tudja kivédeni. Fel kell készülni egy ilyen helyzetre is, de ez a Magyar Nemzeti Bank feladata.
