A májusi, 10,8 százalékos inflációra már végképp nem illik rá az “egyszámjegyű” állandó jelző#<#, amellyel a pénzromlást a kormánypárti honatyák illetik parlamenti szónoklataikban. A drágulás a korábbi három hónaphoz képest felgyorsult, és felülmúlta az elemzők 10,5-10,6 százalékról szóló várakozásait is. A forint a május eleji árfolyamsáv-szélesítés óta erősödik, ez azonban nyilván nem azonnal fékezi az inflációt. Már csak azért sem, mert a fogyasztói kiadásoknak legföljebb egyharmadát teszik ki azok a cikkek, amelyre a forint árfolyama közvetlenül hat - s ezt a jótéteményt is keresztezhetik szezonális és egyéb tényezők.
Ezúttal az élelmiszerek voltak a ludasok a várakozásokat is felülmúló áremelkedésben – köztük is elsősorban a sertéshús és a zöldségfélék, amelyek nincsenek igazából kitéve az importversenynek. A májusi drágulásban ugyanis döntő súllyal esett latba, hogy a sertéshús 12,6, az idényáras élelmiszerek pedig 10,6 százalékkal kerültek többe, mint áprilisban. Megint előjött a “krumplieffektus”; az az 1997 júniusa óta különösen ismerős hatás, hogy jön a drága újkrumpli, ami által megváltozik a burgonyafogyasztás összetétele. Az áprilisi 77-ről 96 forintra ugrott a burgonya átlagára, és hasonló elmozdulást figyeltek meg más zöldségféléknél. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint az áprilishoz viszonyított 0,9 százalékos teljes fogyasztói áremelkedésből az élelmiszerek 0,52 százalékpontot okoztak, és ennek is 70 százalékáért – a teljes fogyasztói áremelkedés több mint harmadáért – a sertéshús és az idényáras élelmiszerek okolhatók.
Ugyancsak jócskán emelkedett – áprilishoz képest 2,8 százalékkal – a jármű üzemanyagok ára. A ruházkodási cikkeknek a megelőző hónaphoz viszonyított áremelkedése is jóval nagyobb az átlagnál (1,3 százalék), ami nyilvánvalóan szezonális jelenség.
Szeptembertől “jobb lesz a bázis”, hiszen éppen akkor lesz egy éve, hogy a drágulás megint kétszámjegyűvé vált. Sokan bíznak abban, hogy akkorra az élelmiszerár-emelkedés is lassulni kezd. Még többen várják, hogy előbb-utóbb az erősebb forint a termékek széles körében fejti ki áldásos hatását. Kérdés, előbb-e vagy utóbb? A kormány 7 százalékra becsüli a decemberi drágulást, a Reuters legutóbbi körkérdésére válaszoló elemzők prognózisai 7,4 és 9,0 százalék között szóródnak.
