Lázár György 
az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ statisztikai és elemzési osztályának vezetője: “Bár a munkanélküliségi ráta érezhetően csökkent, az egyik legfontosabb munkaerő-piaci probléma mégis az, hogy a foglalkoztatottak aránya nagyon alacsony. A 10,2 milliós lakosságból mindössze 3,85 millió a foglalkoztatott, ami azt jelenti, hogy egyetlen kereső, saját magán kívül, csaknem két főt tart el. A 15 és 64 év közti népességen belül is mindössze 60 százalék körüli a foglalkoztatottak aránya, holott a megfelelő ráta az unióban 70, Amerikában és Japánban pedig közel 80 százalék. Ennek fő oka, hogy az elmúlt években nagyon könnyű volt kimenekülni a munkaerőpiacról, sokan jutottak például korengedményes, rokkantsági, illetve előnyugdíjhoz. A reálkereseteknek az építőiparban tapasztalható dinamikus növekedése részben szezonális hatásokkal magyarázható, de a tendencia mindenképpen összefügg a beruházások élénkülésével is.”
A foglalkoztatottak száma az első negyedévben 1,4 százalékkal növekedett. A területi eltérések jelentősek: Dél-Alföldön például közel 4 százalékos volt a munkaerő-bővülés, Nyugat-Dunántúlon viszont stagnálást mutattak ki. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 0,7 százalékkal nőtt, míg a költségvetésben dolgozóké 2,4 százalékkal csökkent. A munkaerő-kínálat az év folyamán változatlan szinten lesz, a munkapiacra belépő fiatal korosztályok létszáma már csökkenő. A gyes ismételt igénybevételi lehetősége még nem korlátozza a kínálatot.
A KSH által számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 6,0 százalékos volt. Ez az előző évinél 0,7 százalékponttal kisebb, és jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos mutatója, amely februárban 8,2 százalék volt. Nyugat-Dunántúl kivételével mindegyik területen mérséklődött a munkanélküliség. A tartósan állás nélkül lévők a munkanélküliek közel felét teszik ki.
Az első negyedévben 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a tavalyi első negyedévhez képest. Javulás elsősorban a versenyszférában következett be, 5,5 százalékos emelkedéssel. A költségvetési dolgozók keresete reálértéken csupán 1,8 százalékkal nőtt. A bruttó bérek a költségvetési intézményeknél 13,4 százalékkal, a versenyszférában 17,9 százalékkal lettek magasabban egy év alatt. Az átlagos havi bruttó kereset 93,6 ezer forintra nőtt, ami 59,8 ezer forintos nettó jövedelmet jelent. Valamennyi ágazatban erősödött a reálkereset, kivéve a közigazgatási, rendvédelmi dolgozókét. A leginkább – reálértéken 14,3 százalékkal – az építőiparban nőttek a munkajövedelmek.
LABOR MARKET – Stable grounds
Employment rose 1.4 percent during the first quarter. Regional differences are, however, significant: while employment was up close to 4 percent in the Southern Plains, it stagnated in Western Transdanubia. The number of private sector employees grew 0.7 percent, while the public sector saw a 2.4 percent drop. The supply of labor will remain at the same level throughout the year; the number of young people entering the job market is already declining. The renewed availability of childcare support does not yet limit the labor supply.
The unemployment rate, according to the Central Statistical Office, was 6.0 percent in the first quarter. This is 0.7 percentage points lower than the year before and is significantly less than the average EU unemployment rate that was 8.2 percent in February. With the exception of Western Transdanubia unemployment fell in every region. The long-term unemployed make up almost half of the dole queue.
Real wages were up 4.4 percent in the first quarter from the same period of the previous year. The increase was the highest in the private sector with 5.5 percent. The real value of public sector employees rose only 1.8 percent. During the last 12 months gross wages rose 13.4 percent at public accounts institutions, 17.9 percent in the private sector. The average gross monthly income went up to 93.6 thousand HUF, equaling a net income of 59.8 thousand HUF. Real wages grew in almost all branches with the exception of public administration and police force employees. Wages rose the most – 14.3 percent in real value – in the construction industry.
