Roland Tóthot, a pozsonyi kormány európai segélyprogramok felhasználását koordináló osztály vezetőjét pár héttel ezelőtt az éppen válófélben lévő felesége jelentette fel. A kormányhivatalnok becslések szerint legalább 40 millió eurót “mosott át” különböző módokon a saját zsebébe (lásd külön). A szlovákiai Phare-pénzek elsíbolásának gyanújába a hónap elején belebukott Tóth hivatali felettese, Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettes is.
SZŐRSZÁLHASOGATÓK. A korrupcióval gyanúsított szlovák kormánytisztviselő esete a több mint tíz éve futó Phare-program legnagyobb publicitást kapott botránya. A legrégebbi – és sokáig egyetlen – előcsatlakozási segélyprogram működési szabályait jól ismerők már magán a visszaélés tényén is csodálkoznak. A közösségi pénzek rendeltetésszerű felhasználásáért az Európai Parlament előtt felelősséggel tartozó Európai Bizottság ugyanis olyan kötött, többszintű ellenőrzést magában foglaló rendszert talált ki a tíz országnak jelenleg évi 1,5 milliárd eurót juttató program működtetésére, amely meglehetősen szűk mozgásteret hagy a visszaélések elkövetésére. A Phare végrehajtási szakaszában, vagyis a pénzek felhasználásának fázisában szó szerint „minden kilométerkőnél” ott áll egy bizottsági tisztviselő, aki árgus szemekkel figyeli, nem történik-e szabálytalanság az eljárás során. Alapszabály, hogy minden egyes lépést előre láttamoztatni kell az Európai Bizottság helyi képviseletével, amely 5 millió euró érték alatt teljes autoritást élvez a projektek felett. A szőrszálhasogatás már a tenderdokumentumokban lévő feladatleírás elkészítésénél kezdetét veszi. A brüsszeli bizottsággal ezután jóvá kell hagyatni a pályáztatás tartalmi szempontjait, majd magát a pályázati kiírást is. Brüsszel embere ott ül a befutott ajánlatok értékelését végző testületben is, továbbá a kiértékelési jegyzőkönyvnél is övé az utolsó szó. Végül, a szerződés aláírása sem történhet meg az unió végrehajtó testületének jóváhagyása nélkül.
A nagyobb pénzügyi fegyelmükről ismert tagjelölt országok szakértői az elmúlt évtizedben sokat morgolódtak a rendkívül merev, bürokratikus és lassú Phare-szabályok miatt, amelyeket az Európai Bizottság tudatosan a legkevésbé megbízható országok szintjéhez igazított, hogy elejét vegye a pénzek elsíbolásának. A gépezet ennek ellenére sem működött mindig olajozottan, ha elő is fordultak visszaélések, azok többnyire a kedvezményezett országok saját hozzájárulását érintették.
Roland Tóth bűnlajstroma• „Biztosította”, hogy jórészt a neki jutalékot adó cégek nyerjék a pályázatokat. Mindenekelőtt mesterségesen visszatartotta az uniós támogatási lehetőségekről szóló információt, ahhoz csak egy szűk kör tagjai férhettek hozzá, miután a megpályázott összeg 15 százalékát előre Tóthnak juttatták.
• Jutalék fejében választotta ki azokat a szakmai és fordítói alvállalkozókat is, akik a kormány megbízásából dolgoztak egy-egy projekt végső formába öntésén. Előfordult, hogy több száz oldalnyi kész anyagot kellett kidobni, majd az egészet újrafordíttatni.
• Egy tavalyi kormányzati ellenőrzés megállapította, hogy bár ezt egyetlen uniós előírás sem követelte meg, a tenderkiírások kizárólag angol nyelven jelentek meg, és a jelentkezőknek ugyancsak angolul kellett beadniuk a pályázatukat. Erre a szlovák cégek többsége nem volt felkészülve, a pályázatok sorsa így Tóth kezében maradt.
• A határon átnyúló együttműködésre kapott támogatásokkal is manipulált. Egy Magyarországgal létrehozandó természetvédelmi övezet, az Ipoly Unió helyett a losonci víztisztító állomás projektje került az Európai Bizottság asztalára.
• A Föld Barátai környezetvédelmi szervezet egy záhoriei (erdőháti) víztisztító építése kapcsán mutatott rá arra a furcsaságra, hogy az a pályázó kapta a megrendelést, amelyik a legdrágábban vállalta el a munkát. A beruházás költségei ezáltal 130 millió koronáról 190 millióra emelkedtek (1 korona = 6,15 forint).
• Amint egy pályázatot elküldtek Brüsszelbe, néhány nappal a határidő lejárta előtt rendre előállt azzal, hogy az unió elutasította a jelentkezőt, majd hirtelen mindig akadt egy másik pályázó, amely furcsamód nyomban minden tenderfeltételnek megfelelt.
MEGBOCSÁTVA? Kevesen emlékeznek arra, hogy 1993-ban Magyarországon is fény derült egy visszaélésre, mégpedig a Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál. A vizsgálatok később csak a magyar források felhasználásánál tudtak visszaéléseket bebizonyítani. A szlovák kormány által Brüsszelbe megküldött előzetes vizsgálati eredmény is azt valószínűsítette, hogy a Phare- vagy az Ispa-pénzeket nem rövidítették meg az egykori szlovák nemzeti segélykoordinátor machinációi. Ezért – bár az Európai Unió csalási ügyek kivizsgálására létrehozott nyomozószerve, az OLAF (Office de Lutte Anti-Fraude) tovább vizsgálódik az ügyben – Brüsszel április végén ideiglenesen újra engedélyezte a tendereztetést és a szerződések aláírását Szlovákiában. Utóbb maga Günter Verheugen, az unió bővítésért felelős biztosa is igyekezett kisebbíteni a Pozsony jó hírének sokat ártó affér jelentőségét, amikor leszögezte: az eset nem befolyásolja sem Szlovákia általában kedvező megítélését, sem pozícióit a felvételi tárgyalásokon. Bár a botrányt egyesek Brüsszelben is igyekeztek felhasználni arra, hogy a tagjelölt országok megbízhatatlanságával és az ott burjánzó korrupcióval riogassanak, az Európai Bizottság az ügyből várhatóan nem azt a következtetést szűri majd le, hogy tovább szigorítson a már amúgy is kötött szabályokon.
Éppen ellenkezőleg. Már egy ideje eldöntött dolog, hogy a jövő évtől indulóan a Phare-programot az Ispához, de még inkább a Sapardhoz hasonlóan decentralizálják és fokozatosan nagyobb felelősséget ruháznak majd át a program végrehajtásában a kedvezményezett országok hatóságaira. A programok lebonyolítása – a pályáztatástól kezdve az elbíráláson át a kifizetésekig – a fogadó államok közbeszerzési törvényei szerint történik majd, amelyek már többé-kevésbé összhangban vannak az uniós elvárásokkal és nagy előnyük, hogy sokkal rugalmasabbak, mint a jelenlegi játékszabályok.
UTÓLAGOS ELLENŐRZÉS. Az Európai Bizottság szakértői pedig – akárcsak a jelenlegi tagállamok esetében – utólag ellenőrzik majd, hogy szabályszerűen költötték-e el az európai adófizetők pénzét. Ha csalásra, visszaélésre vagy hibára utaló jelet találnak, a pénzt menthetetlenül vissza kell fizetni a kasszába. „A támogatás felhasználásáért a szlovák kormány felel, s amennyiben kiderül, hogy nem a céloknak megfelelően használták az uniós pénzeket, vissza fogjuk igényelni a támogatást” – adta kertelés nélkül Pozsony értésére Jean-Christophe Filori, Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője.
Szakértők szerint ezért is fontos, hogy a két új, de meglehetősen vontatottan indult előcsatlakozási segélyprogramnál is felálljanak és szabályszerűen működjenek az intézmények. Különben a taggá válást követően gyakran kell majd visszafizetni az egyszer már zsebünkben érzett pénzt.
