Tévedett, aki úgy gondolta, hogy a kedvezőtlen nemzetközi trend, a gazdasági szereplők mozgásterét korlátozó kormányzati intézkedések és a nem túl fényesre sikerült tavalyi eredmények után már több rossz hír nem érheti a magyar befektetőket. A közgyűlési szezon még tartogatott kellemetlenségeket, igaz, ezek már nem gyakoroltak további negatív nyomást a részvényárakra. Kiderült például, hogy ismét eggyel csökken a tőzsdei cégek száma; az Aranypók kivezetése kifejezetten a kisrészvényesek érdekeinek sérelmével történik. Az eddig nyugati mintára osztott tulajdonosi struktúrában működő társaságokban részesedést szerző szakmai vagy pénzügyi befektetők egy sor olyan intézkedést erőszakoltak keresztül a közgyűléseken, amelyek negatívan érintik a kisbefektetőket. Ezek részben a múlt évben is jellemző gyakorlatot vannak hivatva “legalizálni”.
SZALÁMITAKTIKA. A leglátványosabb hatalomátvétel a Picknél zajlott le. A közgyűlésen az összes részvény 33 százalékával szavazó Arago Rt. olyan alapszabályi változtatást fogadtatott el, amely alaposan megnehezíti azt, hogy a jövőbeni közgyűléseken bármely más részvényes álláspontja érvényesüljön, azt pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy kisrészvényesek képviseltessék magukat a társaság legfőbb döntéshozó fórumán. Az alapszabály-módosítás – elfogadása ellen a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) képviselője is felszólalt – csak azon részvényesek számára teszi lehetővé a közgyűlésen való részvételt, akik 60 nappal annak időpontja előtt regisztráltatták magukat a társaság által vezetett részvényesi könyvben. Mint ismeretes, a részvénytársaságok közgyűlését 30 nappal korábban kell meghirdetni, így az Arago vezetői, a Pick igazgatóságába bekerülve, a mindenkori tulajdonosi változásokat figyelembe véve tudják meghirdetni a közgyűléseket. Egyes elemzők szerint a fenti, törvénybe ugyan kimondottan nem ütköző, de az előírásokkal nem éppen összecsengő intézkedéssel az Arago egy esetleges felvásárlás ellen akarta magát bebiztosítani. Ezzel párhuzamosan a Pick közgyűlése eltörölte a törvény által megkövetelt 33 százalékos felvásárlási szabályt is. Nagy kérdés persze, hogy a határozatok ellen rögtön észrevételeket tévő BÉT jogi útra tereli-e vitáját a nagy múltú tőzsdei társasággal.
Lelép a parkettrőlA BÉT csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette lemondását Dunavölgyi Mária, az intézmény 1999. május elseje óta hivatalban lévő ügyvezető igazgatója. Hírek szerint a posztját még júniusig betöltő szakember pályafutását a Deloitte and Touche (D&T) könyvvizsgáló cégnél folytatja, amelynek elnöke – a tőzsde elnöki tisztét is ellátó – Simor András. A fejleményt a piaci szereplők negatívan értékelik. Egyesek szerint ugyanis ez azt mutatja, hogy Dunavölgyi a D&T ajánlatát nagyobb kihívásnak tartja, mint a tőzsde ügyvezető igazgatói posztját. Márpedig ez semmiképpen nem hízelgő a BÉT-re nézve. Mások szerint az ügyvezető abba az eredménytelen lobbiharcba fáradt bele, amelyet a tőzsde és a magyar tőkepiac érdekeit figyelembe vevő kormányzati döntések kicsikarásáért folytatott. A tőzsde vezetése ellenezte a részvényértékesítésből származó árfolyamnyereség megadóztatatásának idei bevezetését. A börze vezetése számára egyértelműen kudarc, hogy máig nem lépett életbe a több mint két éve előkészítés alatt álló értékpapírtörvény, miként az is, hogy a nyugdíjrendszer reformjának leállítása erősen negatív hatást gyakorol a magyar tőkepiacra.
VEGYI CSALÓDÁSOK. A fentiekhez sok tekintetben hasonló változtatások zajlottak le a BorsodChemnél is, azzal a különbséggel, hogy a kazincbarcikai társaságnál már csak formális veszteség érte a befektetőket. Olyan alapszabályi előírást törölt el ugyanis a közgyűlés az orosz és osztrák részvényesek – valamint a CIB Bank – szavazataival, amelyet a cég vezetését befolyásoló részvényesi csoport eddig is kijátszott. A BorsodChem közgyűlése megszüntette a 25 százalékos szavazati korlátra vonatkozó előírást. Ez jelzi azt a szándékot, hogy a jelenleg együtt szavazó – sokak szerint egyként a Gazpromot képviselő – meghatározó tulajdonosok valamelyike esetleg kivásárlási ajánlatot tenne a közeljövőben. Ez azonban mindeddig nem következett be, annak ellenére, hogy a jelenlegi tőzsdei árfolyamon az értékpapírtörvény módosítása előtti előírásokat alkalmazva ez számukra kedvező áron történhetne meg. Hasonló csalódás érhette a TVK már nem nagy számban kitartó kisbefektetőit is. A tiszaújvárosi cég fő tulajdonosa, a Mol az alaptőke leszállításával kerülte meg a 33 százalékos részesedés megszerzéséhez kötött kivásárlási ajánlat megtételét. Elgondolkoztató, mi vezetett odáig, hogy ilyen piacellenes lépések megtörténhessenek, miközben 1996-ban és 1997-ben a BÉT-et mint az egyik legdinamikusabban fejlődő piacot emlegették. A tőzsde lassú elhalása semmiképpen nem lehet örömhír, különösen, hogy egyetlen demokratikus országot sem találunk, ahol a tőkepiacnak ez az intézménye ne működne.
