Várhatóan az idén is majd’700 ezer személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett állampolgár rendelkezését regisztrálhatja az adóhivatal egy-egy egyházi szervezet, illetve az országgyűlés által meghatározott, kiemelt cél javára.#<# További 1 millió 300 ezer állampolgári rendelkezés szól a civil szervezetek támogatásáról. A felajánlható adóforintok közül közvetlen állampolgári rendelkezés alapján minden másodikat kaphatják meg a "civilek" és minden harmadikat az "egyháziak". Folyamatosan nő azok aránya, akik élnek törvény adta lehetőségükkel: négy évvel ezelőtt a "civil százalék" 45,6 százalékáról, tavaly már 55,6 százalékáról rendelkeztek. Bevezetésekor, három évvel ezelőtt a "második 1 százalék" elvileg felajánlható összegének negyedét, tavaly már 32,7 százalékát kérték az állampolgárok az általuk megjelölt egyház számára utalni.
BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZET. Az állampolgári motivációt alaposabb kutatások nélkül is megállapíthatjuk. Az adó fizetésére kötelezettek többnyire közvetlen környezetük által érintetten, vagy megszólítottan igyekeznek dönteni az ország költségvetési bevételéből kihasított, személyes döntésükre bízott adóforint felhasználásáról. Érthető hát, hogy a “civil százalékból” alig jutnak támogatáshoz a kiemelt, a törvényben nevesített költségvetési, kulturális intézmények.
Az “egyházi százalék” esetében szintén a közvetlen érintettség teremthetné meg az e célra felajánlott összegek dinamikus növelésének esélyét. Ha a rendelkező állampolgár a jövőben nem csupán a távoli egyházi központ javára rendelkezhetne, hanem közvetlenül megjelölhetné a falu, a település gyülekezetét, templomát, temetőjét, akkor bizonyára jobban jönnének az adóforintok. Megoldás lehetne persze az is, ha az “egyházi százalékot” megosztanák központi, illetve közvetlen, rendelkezési cél szerinti részre.
Eltérő gyakorlat érvényesül a pénzek kiutalásával kapcsolatban is. Míg a “civil százalékot” az adóhivatal közvetlenül utalja az érintettek számára, addig a másik esetben az adóévet követő gazdálkodási év első napjaiban az egyházi ügyekért felelős minisztérium kiegészített költségvetési támogatás formájában fizeti ki az összegyűlt pénzt a kedvezményezetteknek. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezése szerint ugyanis a második egy százalék teljes felajánlható összegének fele mindenképp az egyházakat illeti meg. Legutóbb az “egyházi százalék” 24,4 százalékáról döntöttek közvetlenül a rendelkező állampolgárok. A további 26,6 százalékról a támogatásban részesült egyházak egymás között, a rendelkező állampolgárok számának arányában osztoztak. E garanciális szabály utoljára 2002-ben ad lehetőséget az egyházaknak juttatott adóforintok kiegészítésére. A jövőben az jelentheti a megoldást, ha az egyházi intézmények – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a közvetlen rendelkezés formájában kiutalt összeg kétszeresét kaphatnák meg. Ez a pozitív diszkrimináció biztosíthatná a jövőben is az egyházi szervezetek méltányos támogatását.
Megfigyelhető, hogy nem csupán a felajánlott támogatási összeg volumene, de a kedvezményezettek száma is évről évre nő mind a két 1 százalék esetében. A legtámogatottabb egyházak között említhetjük a katolikus, a református, az evangélikus egyházakat, a zsidó hitközségeket, a Krisna-tudatú Hívők Közösségét, a Jehova Tanúit, a Tibeti-Buddhista Közösséget.
Figyelemre méltó, hogy amíg az egyházak támogatását szolgáló 1 százalékokról nyilvánosságot kapott a tételes elszámolás, addig a “civil százalék” kedvezményezettjeit, a támogatottság konkrét összegét az állampolgárok csak összevont formában ismerhetik meg. Törvénymódosítást igényelne ugyan, mégis indokolt volna lehetővé tenni, hogy a rendelkező állampolgárok széles köre megismerhesse, például az interneten keresztül, a kedvezményezett szervezetek – alapítványok, társadalmi szervezetek, költségvetési intézmények és hasonlók – támogatóinak a számát és a támogatások összegét.
A NYILVÁNOSSÁG EREJE. Nem indokolható az a szigorú, többéves várakozási idő sem a civil szervezetek esetében, amelyet a törvény feltételezhetően azért írt elő, hogy azok bizonyítsák életképességüket, dokumentálhassák működésüket. Az egyházi szervezeteknél, a költségvetési intézményeknél ez az időszak sokkal rövidebb, a bejegyzésüket követően szinte azonnal kedvezményezetté válhatnak. Annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a jogszabályok adta lehetőségekkel, és persze a támogató – ez esetben a személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánló állampolgár – bizalmával, feltétlenül széles nyilvánosságot kell kapnia a civil szervezetek működésének: pártatlanul, objektíven bemutatva tevékenységüket, vezetési, gazdálkodási, tartalmi, célirányos (pályáztatási) munkájukat. Az állampolgárok az évről évre megismétlődő rendelkezéseiknél joggal várnak tájékoztatást döntéseik hasznosságáról, adóforintjaik felhasználásáról, hasznosulásáról – legyen bár szó civil szervezetekről vagy egyházakról.
