Furcsa, de kedvező folyamatokat lehetett tapasztalni a hazai pénzintézetek fejlődése során tavaly – többek között erre a megállapításra jutott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a szektor 2000.#<# évi teljesítményét összefoglaló, most napvilágot látott jelentésében.
Miközben ugyanis a bankok aktivitása jelentős mértékben fokozódott, nem utolsósorban éppen a hitelpiaci élénkülésnek köszönhetően, a szakértők nagy meglepetésére ezzel párhuzamosan egyáltalán nem növekedett, sőt egyenesen csökkent a problémás hitelek aránya a portfólión belül. Ez azért számít meglepetésnek, mert éppen az lett volna a logikus, hogy a nagyobb mértékű hitelezés során legalábbis kismértékben romlik a banki portfoliók minősége, de semmiképpen sem javul. Az élet azonban ezúttal rácáfolt a szakértőkre, a problémamentes állomány részaránya – a lakossági kölcsönök esetében éppen úgy, mint a vállalati hiteleknél – emelkedett.
Miközben tehát a hitelintézetek mérlegfőösszege összességében 15 százalékkal, 8975,8 milliárd forintra nőtt az év végére – a kockázatosabbnak számító lakossági hitelek állománya 44, a vállalatiaké pedig 28 százalékkal lett nagyobb, mint az előző évben -, a problémamentes kölcsönök állománya 85 százalék fölé emelkedett. A felügyelet szakértői – miközben örömmel nyugtázzák ezeket a kedvező tendenciákat – megjegyezik, hogy az átlag alatti minősítésű, de még nem “zűrös” hitelek aránya stagnált, az ezekre képzett céltartalék 2 milliárd forinttal emelkedett, vagyis ezt a területet továbbra is nagy figyelemmel kell kísérni.
A bankok jövedelmezősége mindennek eredményeként ugrásszerűen javult, a szektor egészének adózás előtti eredménye 160 százalékkal emelkedett. Ez az ütem a PSZÁF értékelése szerint mindenképpen konjunkturális jelenség, hosszú távon nem tartható fenn.
