Természetes körülmények között, például a szántóföldön, napról napra, óráról órára változnak az időjárási körülmények, így a pontos fiziológiai vizsgálatokat ott nehezen lehet elvégezni a növényeken. A fitotronban kontrollálható körülmények között, programozhatóan és reprodukálhatóan gyakorolhatók a különböző kísérletek. Függetlenül a külső időjárási körülményektől, a kutató igényei szerinti ökológiai feltételrendszer állítható elő. A növény fejlődése alapvetően két tényezőtől függ: az öröklött genetikai háttértől és attól a környezeti feltételrendszertől, ahol felnevelték. A fitotron segítségével ez utóbbi rendszer gyakorlatilag kiiktatható; így lehetséges csak a genetikai hátteret vizsgálni.
Az őszi kalászos gabonákat ősszel el kell vetni. Ezeknek a fajtáknak szükségük van bizonyos hidegmennyiségre ahhoz, hogy a következő évben szárba szökjenek és termést hozzanak. A tavaszi kalászosokat ezzel szemben elég tavasszal elvetni; a különbség a két típus között az, hogy az ősziek nagyobb terméshozammal kecsegtetnek. Ehhez azonban át kell tudniuk vészelni a telet; az akár hótakaró nélküli fagyot, vagy a méteres hóborítottságot is.
A télállóság komplex tulajdonság, amely számos elemből tevődik össze; ennek egyik legfontosabb része a fagyállóság. Ez engedi meg, hogy a kicsírázott gabona a 0 Celsius-fok alatti hőmérsékletet huzamosabb ideig is kibírja és a fagyokat károsodás nélkül átvészelje. “A természetes körülmények között a fagyállóság vizsgálata nehézkes és a természetben nem minden év alkalmas arra, hogy fajtákat ilyen vonatkozásban teszteljük, ezért a fitotronban mesterséges fagytesztelési módszert dolgoztunk ki, amellyel mindig pontosan meg tudjuk határozni, hogy az adott új fajtajelöltünk fagyállósága milyen mértékű” – ismerteti kutatásait Veisz Ottó, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének ügyvezető igazgatóhelyettese. A fitotronban a külső időjárási körülményektől függetlenül bármikor lehetőség van a tél szimulálására, ennek következtében a Martonvásáron nemesített fajták fagyállósága általában nagyon jó. “Ezek nagy biztonsággal termeszthetők a magyarországi ökológiai viszonyok között” – mondja az igazgatóhelyettes.
Egy másik kutatási program a globális klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt lehetséges hatásait próbálja megjósolni, szintén a fitotron adta lehetőségekre alapozva.
A kutatók szerint a civilizációs tevékenység miatt óhatatlanul bekövetkező éghajlatváltozás három szempontból érintheti Magyarországot: a széndioxid-koncentráció nő, a hőmérséklet emelkedik, illetve a csapadékmennyiség csökken. Mivel mindhárom tényező kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság termelési potenciáljának meghatározásában, érdemes azzal foglalkozni, milyen hatással is lehet ezek megváltozása a növénytermesztésre. A légköri széndioxid-koncentráció 2050 környékére megduplázódik; a felmelegedés ténye még bizonytalan, de nagyon valószínű; a csapadékmennyiség csökkenése, vagy legalábbis annak időbeni eloszlás-változása is nagy biztonsággal előre látható. “A három tényező különböző értékeit modellezzük a fitotronban – magyarázza Veisz Ottó -, megnézzük, mi történik a növényekkel, ha megduplázódik a szén-dioxid mennyisége, s megpróbáljuk megállapítani, hogy a hőmérséklet növekedésével vagy csökkenésével jelentkezik-e a széndioxidkoncentráció-növekedés pozitív hatása”. A modellekből kiderül, hogy a kalászos gabonák képesek tápanyagforrásként hasznosítani a többlet szén-dioxidot, ez a tényező tehát önmagában nem hátrány. “Ha viszont ez a csapadékmennyiség csökkenésével és a hőmérséklet emelkedésével esik egybe, akkor a növények fejlődése lelassul” – közli a rossz hírt az igazgatóhelyettes. És bár bizonyos határok között lehet olyan fajtákat előállítani, amelyek szárazságtűrőbbek és jobban hasznosítják a szén-dioxidot is, mint a mai fajták, mindezen tulajdonságok fokozása természetesen egy bizonyos határon túl lehetetlen. Ahogyan Veisz Ottó fogalmaz: “A búzából nem lehet kaktuszt varázsolni”.
