Feltűnően lassul az euró-övezet negyedik ilegjelentősebb gazdasága, a spanyol.#<# A ilefékeződés tovább fokozza azt a nyomást, amely az Európai Központi Bankra (ECB) nehezedik a rövid távú kamatok csökkentése irányában.
A reálértéken számolt GDP a negyedik negyedévben mindössze 0,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest. A 2000. év egészét tekintve a reál-GDP 3,2 százalékkal erősödött, ez az utóbbi négy esztendő leggyengébb mutatója. Különösen figyelemre méltó, hogy a spanyol gazdaság mintegy háromnegyedét kitevő lakossági fogyasztás tavaly októbertől az év végéig csupán 0,2 százalékkal bővült.
Az elmúlt időszak kamatemelési hulláma és a nekilendült infláció visszavetették a belföldi keresletet. Az ECB 1999 novembere és 2000 októbere között hét alkalommal tolta följebb a kamatlábakat. Ehhez társult a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése a januárral végződött 12 hónapos időszakban, aminek oka döntően az energiaárak meglódulása. A spanyolországi áremelkedés üteme túlszárnyalja az euró-zóna egészében regisztrált 2,4 százalékot, sőt meghaladja a megelőző évi 2,9 százalékot is. Az élelmiszer- és üzemanyagárakat nem tartalmazó maginfláció az 1999. évi 2,3 százalékkal szemben tavaly 3,1 százalék volt.
Szigorodó monetáris politika határolta be a tőkeberuházásokat. A berendezések vásárlására költött összegek 2000 második felében alapvetően nem növekedtek, legalábbis ha azokat az első félév adataival hasonlítjuk össze, amelyek 1999 azonos időszakához képest 2,8 százalékos növekedést mutattak ezen a téren. Mindezek ellenére a spanyol export egyre lendületesebb: a kivitel az 1999-es 9,1 százalékhoz után 2000-ben 10,4 százalékkal nőtt.
A lassuló konjunktúra és az ennek nyomán pangó munkaerőpiac értelemszerűen felerősíti a kamatlábemelést sürgetők hangját.
