Állófogadás helyett ásványvíz és kávé a ifontos üzleti partnereknek, grillparty helyett dolgozói “összemelegedés” a munkahelyi büfében – vannak olyan nagyobb vállalkozások, amelyek ily módon is igyekeznek kigazdálkodni a reprezentációs célú kiadások idén megnövekedett adóterheit. A kisebb vállalkozók viszont “zsebből” – azaz nettó jövedelemből – fizetnek, vagy roszszabb esetben már nem is nagyon költenek ilyen jellegű kiadásokra.
FORGALOMCSÖKKENÉS. “A vendéglátóhelyeken az első két hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbinak a töredékére csökkent a céges számlát kérők aránya” – mondja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. “Az év első két hónapja valóban gyenge forgalmat produkált” – csatlakozik az érdekképviseleti elnök véleményéhez Krutek László, a Soirée Party Service cégvezetője, aki azonban bízik benne, hogy ez csupán a szokásos év eleji lanyha üzletmenet, s már márciusban erősödik a forgalom. A több nagyobb vállalkozást is állandóan kiszolgáló partyszolgálat vezetője reméli, hogy nem a repire kivetett hatalmas adóteher az oka ennek. Abban ugyanakkor biztos, hogy a szerinte európai mértékben is szokatlan adóteher hosszú távon nem tartható fenn, mivel káros hatása van a gazdaság szereplőire.
A család húsvéti ünnepi költségeit, a születésnap alkalmából rendezett baráti összejövetelt, vagy a személyes fogyasztásra szánt “sört-bort-pálinkát” is reprezentációs költségként számolták el az adózók, vagy luxuséttermekben, fényűző bálokon látták vendégül az üzleti partnereket. Vagyis rengeteg visszaélés, indokolatlan kiadás volt a repivel kapcsolatban – így hangzott a pénzügyi kormányzat érvelése, amikor januártól megszigorította a reprezentációs kiadások elszámolását. Bár, mint az adóhivatalban megtudtuk, az ellenőrzések során a reprezentációs kiadásokkal kapcsolatban tett megállapítások aránya elenyészett az összes megállapítás között, visszaélések persze akadtak. Amikor például a külföldi utat üzleti jellegűnek tüntették fel, holott jutalomútról, vagyis természetbeni juttatásról volt szó, de olyan is megtörtént, hogy reprezentációként számolták el a magánszemélynek adott, 500 forintot meghaladó értékű ajándékot. Az idén egyébként az adóhatóság nem tervezi a reprezentáció kiemelt vizsgálatát, ami persze nem jelenti azt, hogy egyes igazgatóságok ne vehetnék górcső alá az ilyen kiadásokat.
A január elsején hatályba lépett módosítás lényegi elemeként a társasági adóalapnál megszüntették az adóalap-korrekciót, viszont a személyi jövedelemadóban megszűnt a reprezentáció mint adómentesen nyújtható természetbeni juttatás, s így 44 százalék szja, valamint – a belföldi illetőségű magánszemélyek esetén – ezen felül 11 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli azt. Ráadásul a szabályozás sem volt egyértelmű, ezért aztán nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) már február közepén közös állásfoglalásban igyekezett eligazítást adni a szabályok dzsungelében; a szöveg megtekinthető az APEH honlapján (www.apeh.hu).
“A tájékoztató több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt” – hangsúlyozta kérdésünkre Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. adóigazgatója. Összemossa például a reprezentáció és a természetbeni juttatás fogalmát, másrészt a társaságiadó-törvény által alkalmazott reprezentáció kifejezést használja, holott erre az szja-ban semmilyen jogalapja nincs. Megválaszolatlan maradt az is, hogy valójában kinek is lehet reprezentációt nyújtani: beletartozik-e ebbe a dolgozóknak tartott munkaértekezleten felszolgált étel-ital, vagy ez normál üzleti költség, esetleg egyéb természetbeni juttatásnak minősítendő, ami munkavállaló esetén még 31 százalékos tb-járulék fizetést is jelent.
A reprezentációval kapcsolatban mindenképpen rendet kell teremteni – ebben legalább egyetértettek a tagok abban a bizottságban, amelyet Tállai András pénzügyminisztériumi politikai államtitkár vezetésével hoztak létre a tárcánál, s amelyben a minisztériumok, a vállalkozók, a civil szervezetek és a könyvvizsgáló kamara képviselői vesznek részt. A bizottság február végi ülésen elhangzottak alapján a PM szakértői március végén nyújtják be a kormányhoz azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint változások várhatók a reprezentációs kiadások tekintetében.
PONTOSÍTÁS. “A módosítás keretében pontosan meghatározzák majd az szja-törvényben a reprezentáció forgalmát, sőt a társaságiadó-törvényben is újrafogalmazzák azt” – emelte ki Tállai András a Figyelőnek. Az szinte bizonyos, hogy a közhasznú szervezetek esetében egyértelműsítik: reprezentációs célú kiadásaik adómentesek. Módosítás várható az adminisztrációval kapcsolatban is. Jelenleg ugyanis az sem nagyon tud megfelelni bizonyos előírásoknak, aki akar, hiszen elvileg egy fogadáson számolni kellene, hogy a részt vevő külföldiek hány lazacos szendvicset ettek, s azokat mivel öblítették, s a belföldiek esetén külön lenne szükség hasonló nyilvántartásra.
A vállalkozásokat érintő, januártól bevezetett többletteher teljes eltörlése viszont nincs napirenden, s a tavalyi szabályok visszaállítása sem szerepel a PM terveiben. “A számtalan visszaélés miatt szükség volt a szigorításra, s most olyan kompromisszumot keresünk, amely a költségvetésnek is kedvező, de a vállalkozások sem érzik hatalmas többlettehernek” – fogalmazza meg az általa vezetett bizottság célját Tállai.
Védekezési technikák• A cégek visszafogták a reprezentációs célú kiadásokat: a tavalyinak lényegében kétharmadát költik erre, a másik harmadot az államnak fizetik adóként
• A korábban repiköltségként elszámolt kiadásokat vagy azok egy részét a normál üzleti költségek között tartják nyilván, vagy pénzbeli költségátalányt adnak a külföldi magánszemélynek
• Másról – vagy másról is – szól a számla, mint amilyen szolgáltatásnyújtásra valójában sor került: étel-ital fogyasztás helyett például terembérletet tüntetnek fel
• Az üzleti fogadásokat többnyire külföldi illetőségűeknek tartják: a 11 százalékos eho ebben az esetben megspórolható
• Árumintaként nevezik meg az ajándékot, ami azonban csak saját termék esetén adómentes megoldás
• Kávé, üdítő helyett étkezési utalványt adnak a dolgozóknak
• A kihelyezett vidéki partyn a munkavállalók “oktatáson” vesznek részt, az pedig nem reprezentáció. Bár az oktatáson az étkezés is repinek minősül, de mostanában a terembérlet drága, az ennivaló viszont olcsó.
Többféle megoldás is elképzelhető. Az egyik egy tavalyihoz némileg hasonló szabályozás, amelynek értelmében különbséget tennének a vállalkozások között, s meghúznának egy határt, ameddig adómentesen lehetne reprezentálni, afölött viszont megmaradna az adókötelezettség. Nem kizárt az sem, hogy a pluszadó helyett az ilyen célú kiadások után nem lehetne visszaigényelni az áfát. Megfontolják azt is, hogy eltöröljék a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást. A PM tervei szerint március végén kerülne a kormány elé a törvénymódosítási javaslat annak érdekében, hogy még az első félévben hatályba léphessen az új szabályozás.
JÓ VISSZHANG. Erdős Gabriella örömmel nyugtázza a változtatási hajlandóságot. Szerinte a módosítás keretében az szja-terhet mindenképpen el kellene törölni, hiszen “nem azért megy a Hiltonba ebédelni, mert éhes, hanem azért, mert igazgató, aki az üzleti partnerét vendégeli meg”. Nem vonja kétségbe, hogy a visszaélések ellen fel kell lépni, ezért akár egy olyan megoldást is megfelelőnek tartana, mint például Nagy-Britanniában, ahol a reprezentáció társasági adóalap-növelő tétel és nem vonható le az áfája. Ebben az esetben azonban a repi fogalmába nem tartozhat bele az üzleti partner megvendégelése, a konferenciával, szakmai továbbképzéssel, hivatalos értekezlettel és az ehhez hasonló eseményekkel kapcsolatos költség. A PwC szakértője elfogadja azt is, hogy a túlzott mértékű reprezentációs költséget ne lehessen levonható tételként kezelni, az eho-teher kiiktatását viszont evidensnek tartja.
