Gyenge tanulónak számított ia gimnáziumban. Az egyetemet nem fejezte be. Miért?
– Pontosan azoknak a dolgoknak köszönhetem, hogy az életben sikeres lettem, amelyek miatt az iskolában bukdácsoltam. Mindig is bajaim voltak a konvencionális bölcsességgel. A tanárok mondtak mindenféléket, én meg nem okvetlenül hittem el, amit mondaniuk kellett. Az, hogy hozzáértők voltak, s az övék volt az autoritás, nem jelentette automatikusan azt, hogy igazuk is van. Időnként származtak ebből konfliktusok a szüleimmel. Meg a tanáraimmal és a társaimmal. Végül viszont, kilépve a valóságos világba, az ember pont akkor kerül versenyelőnybe, amikor hibákat talál a konvencionális bölcsességben: amikor mindenki azt mondja, hogy “A” igaz, és közben “A” mégsem igaz. Elég csak néhányszor ilyen hibákra bukkanni, és máris van miből megélni.
– Mikor kezdte komolyan foglalkoztatni a gondolat, hogy létrehoz egy vállalatot?
– Ami komolyan foglalkoztatott, az az volt, hogy enni tudjak. Ez 26 éves koromig tartott. Emlékszem, a hónap végére sokszor elfogyott a pénzem, és olyankor makarónin, sajton meg rizsen éltem. De a húszas éveim végéig a pénzt nem vettem nagyon komolyan. Akkor viszont házat akartam vásárolni. Bárcsak lenne egy házam – gondoltam. Korábban soha nem laktam saját házban. Elkezdtem gondolkodni, miként csinálhatnék annyi pénzt, hogy vegyek egy házat.
– Az Oracle-nél jelenleg újrafeltalálási folyamat zajlik. Mondana erről néhány szót?
– Pár évvel ezelőtt rájöttem, hogy az internet az a rendkívüli globális hálózat, amelyre minden alkalmazottunk csatlakozik, és így pillanatok alatt elérhető. És nemcsak ők, hanem mindenki, akinek eladni próbálunk, mindenki, akinek szolgáltatásokat nyújtunk, mindenki, aki nekünk dolgozik. Hatvan másodperccel azután, hogy megállapítunk egy árat, közzé is tesszük globális web-áruházunkban, és valamennyi forgalmazónk láthatja minden országban. Sőt, ügyfeleink is azonnal láthatják. Hirtelen mód nyílt arra, hogy döntéseket hozzunk, s mindenkivel közöljük azokat. Úgy tudunk kidolgozni és megvalósítani stratégiákat és üzleti eljárásokat, hogy rögtön az egész világba szétkürtöljük azokat.
– Nemrég azt mondta, hogy a szoftver halott, amit egy szoftverestől elég furcsa hallani. Mire célzott ezzel?
– Több mindenre. Nézzék meg, hogyan működik az ágazatunk. Egy viszonylag nagy társaságnál a következőképpen mennek a dolgok: az értékesítési osztályon megveszik a szoftvereket, amelyekkel az osztály dolgozik; aztán a könyvviteli osztályon ugyanezt csinálják, megveszik a könyvviteli szoftvereket. Mindenki külön szoftverkomponenseket vásárol. Aztán valakinek ezeket össze kell raknia, hogy az üzlet működjön. Egy egész ágazat akar segíteni ebben, az Andersen, az IBM, 300 ezer tanácsadó. Megjelennek a szerszámaikkal, és azt kell elintézniük, hogy az E.piphany marketing-rendszer kommunikáljon a Siebel-féle értékesítési rendszerrel, a BroadVision web-raktárral, a SAP könyvviteli rendszerével és a PeopleSoft emberierőforrás-rendszerrel. Ha a szoftveres vállalkozók elhagynák a szoftveripart, és nekiállnának újra feltalálni az autógyártást, akkor a következő történne: nem lenne Ford. Ahhoz mi túl ügyesek vagyunk. Lenne Larry Szélvédő Rt., s mi gyártanánk a legnagyszerűbb szélvédőket a világon. Külön meg lehetne venni a Honda átviteli rendszert, a BMW motort, a Corvette első lökhárítót és a Lexus karosszériát. És nagy lenne az elégedettség, hogy minden alkatrészből a legjobbat sikerült beszerezni. Csak sajnos ezeket az alkatrészeket nem arra találták ki, hogy illeszkedjenek egymáshoz.
– Mit értünk tulajdonképpen Új Gazdaságon? Azt, hogy zajlik egy termelékenységi forradalom, ami a technológia felhasználásával lehetővé teszi a vállalatok számára a termelékenység fokozását, s ezzel a gazdaság gyorsabb ütemben nőhet infláció nélkül?
– Igen, pontosan. És azt hiszem, eddig még nem fogtuk föl ennek a változásnak a nagyságát. A számítástechnikai ipar sokáig túlígérte magát, és sokáig alulteljesített. De az internet, ez most valami nagy dolog. Alapvetően meg fogja változtatni a vállalatok belső működését, és azt a módot, ahogyan szállítóikkal és fogyasztóikkal érintkeznek. Azt is, ahogyan vásárolnak, és azt is, ahogyan eladnak.
– Beszéljünk egy kicsit a Microsoftról, kedvenc társaságáról. Szeretné, ha…?
– Mind börtönbe kerülnének.
– A börtöntől eltekintve, szeretné, ha a vállalatot feldarabolnák úgy, ahogyan azt Jackson bíró javasolta?
– Igen, szeretném feldarabolva látni: minden alkalmazott kapja meg a maga adagját a Microsoftból, legyen 25 ezer különböző Microsoft. Hogy szerintem mi az indokolt és fair? Azt gondolom, a Microsoft megsértette a törvényt. Mindenkivel közölték, hogy tönkre fogják tenni a Netscape-et. Ránk kellett volna lőniük, amikor a Netscape-re lőttek. Ami azt illeti, a Nescape-et magunk között csak “hőpajzsként” emlegettük. Annyira el voltak foglalva a Microsoftnál a Netscape tönkretételével, hogy szem elől tévesztették, amit mi csináltunk. Az internettel kapcsolatban nem az asztali számítógépekhez való szoftver a lényeg, hanem a szerver-szoftver. Az az egészben az ironikus, hogy “rossz bankot” raboltak ki. Több alkalommal megszegték a törvényt. Azt mondták a Compaqnak: ha jó árat akartok a Windowsért, jobban teszitek, ha nem rakjátok rá a Netscape-et arra a számítógépre. Vagyis volt egy monopóliumuk, a Windows-zal, és ezt arra használták, hogy új monopóliumot szerezzenek a böngészővel. Ez pedig a Sherman-féle trösztellenes törvény kifejezett megsértése. És ezt újra és újra elkövették.
– Egy kérdés az Apple-ről. Steve Jobs az ön barátja.
– A legjobb barátom.
– És ön az Apple igazgatóságának tagja.
– Igen.
– Sokszor elmondta, hogy Steve Jobs megmentette az Apple-t. Most viszont az Apple gondban van. Milyen jövő vár a cégre?
– Az Apple a klinikai halál állapotában volt, amikor Steve odakerült, és sikerült visszahoznia onnan egy sor csodás új termékkel. Ott van az iMac, és most jön ki az új laptop. Volt egy rossz negyedévük, előtte viszont nagyon, nagyon jó negyedévek sorozata. Az egész személyiszámítógép-ipar gondban van. Általános a baj. Úgy értem, bajok vannak a Dellnél, és bajok vannak a Compaqnál. Az Apple nemsokára előáll egy új szoftvercsaláddal, System 10 a neve. Nagyon optimista vagyok az Apple jövőjét illetően, mert ott van az az ember, aki a PC-ipart feltalálta. Az egész ágazatot ő találta fel. Andy Grove-tól megkérdezték, ki az, akit a PC-iparban a legjobban csodál, amire ő azt felelte: Steve Jobs, mert a PC-iparban mindent Steve talált fel. Vagy ha nem is ő találta fel, ő népszerűsítette, legyen az a lézernyomtató, a kijelző, az egér: az összes mögött Steve áll. Na és a káprázatos ipari formatervezés – azt hiszem, az Apple-nek a jövőben a Sony lesz a legnagyobb vetélytársa. És szerintem ezen az új piacon az Apple lehet a digitális eszközök legfőbb gyártója.
– Érdekes, hogy digitális eszközöket mond, nem pedig személyi számítógépeket. Néhány évvel ezelőtt a hálózati eszközök ötletét propagálta. És úgy vélekedett, hogy az Apple-nek itt van keresnivalója. Miért nem vágott bele az Apple hálózati eszközök gyártásába?
– Azért, mert Steve-nek csak rövid idő állt rendelkezésére, hogy megmentse a céget. Az rendben van, hogy én fantáziálgatok arról, milyen lesz a világ x év múlva. Steve-nek a következő negyedévvel kellett törődnie, aztán a rákövetkezővel, aztán megint a rákövetkezővel. És van rengeteg lojális Mac-használójuk. Csodálatos rendszer ez, és nekik gondoskodniuk kell a magas minőségről. Sokat kellett javítaniuk termékeiken, és ki kellett szolgálniuk a létező használói bázist. Steve-nek a meglévő üzletet kellett megmentenie, mielőtt új tevékenységekbe foghatott volna.
