Volt egy időszak tavaly, amikor szinte minden héten új hírek láttak napvilágot arról, hogy a Nasdaq valamelyik európai tőzsdére kacsintgat. A világ első számú csúcstechnológiai részvénypiaca kiválaszthatta volna a kedvére való partnert: ott volt a London Stock Exchange (LSE), a Deutsche Börse, az Euronext. Végül azonban sem egyesülésre, sem egyéb szövetkezésre nem került sor. Aztán az idén január végén Európából érkezett a hír, hogy a Nasdaq számottevő érdekeltséget szerezhet az Easdaqban, vagyis ezt a kicsiny, ám annál több problémával küszködő brüsszeli tőzsdét szemelve ki európai hídfőállásául.
Az ügylet, ha létrejön, igazi istenáldás lesz az Easdaq számára, mely ötéves fennállása alatt nem tudta valóra váltani azt az ígéretét, hogy kontinentális high-tech piaccá válik. Jókora lemaradásban van a francia Nouveau Marché, a német Neuer Markt, valamint más, az országos tőzsdék égisze alá tartozó technológiai piacok mögött. Mindössze 65 társaságot jegyez, s ezek többségét is olyan kis országokból, mint Ausztria vagy Belgium. A közelmúltban több kiemelkedő név is elpártolt tőle, köztük a brit szoftvergyártás úttörőjének számító Autonomy Corp. és az internetes biztonsággal foglalkozó belga cégek mezőnyét vezető Ubizen, a londoni börzét, illetve az Euronextet választva inkább. “Jobbnak láttuk, ha hazamegyünk” – mondja Simon Fletcher, az Autonomy befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója.
Egységes európai szabályozásLámfalussy Sándor, a magyar származású belga bankszakember a “kaffkai zűrzavaros állapotok” felszámolását reméli az európai értékpapírpiacokon annak a több mint 100 oldalas jelentésnek a végrehajtásától, amelyet az általa irányított szakértői csoport készített el az uniós tagállamok felkérésére. A “bölcsek” jelentése szerint a jelenlegi több mint 40, eltérő elvek alapján működő nemzeti hatóság alkotta szabályozórendszer túlságosan lassú, nehézkes, merev és képtelen lépést tartani a korszerű pénzügyi piacok követelményeivel. “Ha csak nem kerül sor a jelenlegi szabályozói háttér radikális reformjára, az Európai Unió (EU) lemondhat arról a tervéről, hogy 2005-re megteremtse az integrált európai tőkepiacot” – mondta az Európai Monetáris Intézet (az Európai Központi Bank elődjének) egykori elnökeként is ismert Lámfalussy. A bölcsek által javasolt szabályozói reform középpontjában az Európai Értékpapír Bizottságnak (ESC) nevezett intézmény létrehozásával megszülető négyszintű döntéshozatali mechanizmus áll (lásd külön). Az első látásra meglehetősen bonyolult szisztémát felvázoló javaslatcsomagot mind politikai, mind pénzügyi-üzleti körökben tetszéssel fogadták, legfeljebb az új szabályozás gyors gyakorlati megvalósítását illetően vannak fenntartások. A jelentés tartalma – jogszabálytervezet formájában – a március 23-24-én Stockholmban összeülő rendkívüli EU-csúcs résztvevői elé kerül. A “bölcsek jelentésének” várhatóan sikerül eloszlatni az Európai Parlament azzal kapcsolatos félelmeit is, hogy a testület nem kapja meg a magának vindikált jogosítványokat a tőkepiaci szabályozásban. Az első pozitív jelzések alapján minden remény megvan arra, hogy az unió törvényhozó testülete és még a stockholmi csúcs előtt határozatban támogatja az értékpapír-piaci szabályozás radikális megváltoztatására tett javaslatokat.
GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL
A Nasdaq szempontjából, melynek egyébként már van egy apró, 1 százaléknál kisebb tulajdonrésze az Easdaqban, az ügylet több kérdést vet föl. Igaz, az Easdaq révén megvetheti a lábát – vagy legalábbis a lábujját – Európában, ami kulcsfontosságú eleme a technológiai piacok globális láncának létrehozására irányuló stratégiájának. Ebben az elképzelésben a Nasdaq vezetői szerint az jut kifejezésre, hogy az azonnali, elektronikus üzletkötések világában elkerülhetetlen a tőzsdék konszolidációja. Az azonban, hogy a Nasdaq ilyen erőtlen partnert választ – valamint az Easdaq eddigi története is -, jól mutatja, mennyire nehéz átlépni az országhatárokat. “Kicsit bizarr a dolog, a gyengeség jele” – vélekedik egy tisztviselő egy másik európai tőzsdénél.
Az új szabályozás szintjeiELSŐ SZINT.
Az Európai Bizottság javaslatára a kormányokból álló Tanács és az Európai Parlament a tőkepiacokra vonatkozó jogszabályok fő politikai elveiről döntene itt.
MÁSODIK SZINT. A végrehajtás részleteinek kidolgozásáért és elfogadásáért lenne felelős, a nemzeti szabályozó hatóságokból, az Európai Bizottságból és az ESC-ből állna.
HARMADIK SZINT. Ezen az európai szabályozó hatóságok egymással szorosan együttműködve az első és a második szinten meghozott döntések országonkénti átvételéért és végrehajtásáért lennének felelősek.
NEGYEDIK SZINT. Az értékpapírpiacokról elfogadott közösségi normák szigorú betartatását jelentené, ezért Brüsszel lenne felelős.
Van ugyanakkor olyan nézet is, miszerint a Nasdaq akciója megkerüli a transznacionális összefonódásokat akadályozó végtelen huzavonákat. “Néha azt a lépést kell meglépni, amelyiket lehet, még akkor is, ha az emberiség nem jut vele látványosan előre” – mutat rá Angela Knight, a brit Association of Private Client Investment Managers and Stockbrokers igazgatója. S hozzáteszi: az Easdaq “nagyon erőssé” válhat mint olyan hely, ahol a befektetők “egy megállással” hozzáférhetnek az európai és amerikai tőkepiacokhoz.
A két tőzsdének már vannak közös jellemzői. A Nasdaqhoz hasonlóan az Easdaq is piacépítő struktúrában működik: a befektetők a kiválasztott kereskedőknek adják le rendeléseiket, akik az árfolyamokat jegyzik, s a vételi és eladási árak közti különbözetből profitálnak. A Nasdaq néhány papírja az Eadaqon is forog, habár nincsenek jegyezve Brüsszelben.
Ezzel együtt is roppant nehéz feladatnak ígérkezik, hogy a Nasdaq az Easdaq bázisán egy páneurópai tőzsdét építsen ki. Jóllehet az intézményi befektetők elégedetlenkednek, hogy milyen értelmetlen és drága dolog húsznál is több tőzsdét fenntartani Európában, a társaságok többsége úgy gondolja, hogy odahaza nagyobb befektetői tábort tudhat maga körül, mint egy összeurópainak szánt tőzsdén. “Aki Londonban vagy Frankfurtban van, az rajta lehet a helyi indexen, amelyet a befektetési alapok figyelnek” – magyarázza Brian Skiba, a Lehman Brothers Inc. vezető globális technológiai elemzője. Ezzel szemben “senkinek nem létszükséglete, hogy easdaqos részvénye legyen.” A Nouveau Marchén háromszor, a Neuer Markton pedig ötször annyi társaságot jegyeznek, mint az Easdaqon. A Nasdaq tulajdonszerzése közvetlen hasznot hajthat annyiban, hogy a jelenleg az Easdaqról való távozást fontolgató társaságok az új fejlemény hatására esetleg a kivárás mellett döntenek. Az Easdaq feltámasztása azonban még egy gazdag amerikai partnerrel is kemény munka lesz.
