Tíz álláskereső közül nyolc a saját kapcsoilatrendszerén keresztül helyezkedik el, s csak kettő talál hirdetés vagy fejvadász útján új munkahelyet. Pályázni azonban valamilyen formában akkor is kell, ha ismerősökön keresztül lelünk munkára: egy életrajzot mindenképp be kell adnunk, s a döntési pozícióban lévő főnökkel, a humán erőforrás vezetővel nagy valószínűséggel nem találkoztunk korábban.
Ha megtetszik egy álláshirdetés, legelőször is azon gondolkozzunk el, valóban nekünk szól-e. Cservenyák Tamás, a Drake Beam Morin (DBM) karrier-tanácsadó cég ügyvezető partnere korábban, fejvadászként gyakran tapasztalta, hogy a pályázó alig beszélt angolul, mégis tárgyalóképes nyelvtudást igénylő állást célzott meg, de olyan is előfordult, hogy egy futballedző akart egyik napról a másikra marketingigazgató lenni. “Akkor jelentkezzünk, ha legalább 80 százalékban megfelelünk a kiírásnak” – tanácsolja Cservenyák Tamás.
ESÉLYEK. “Akkor a legkönnyebb elhelyezkedni, ha valaki ugyanabba a szektorba, ugyanolyan pozícióba szeretne átmenni, mint amilyenben éppen dolgozik” – mondja Juhos Andrea, a DBM ügyvezető partnere. Akár a szektor, akár a pozíció más, megnehezedik az álláskereső helyzete, bár vannak kivételek: a telekommunikációs és a bankszektorban például szívesen látnak a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piacáról érkező marketing- és értékesítési szakembereket. Ám ha a szektor és a pozíció is különbözik, a jelölt esélyei végképp lecsökkennek, különösen, ha nyilvános pályázatról van szó.
Ha nagyjából megfelelünk a pályázati kiírásnak, el kell készítenünk az önéletrajzunkat úgy, hogy azokat a tulajdonságainkat domborítsuk ki, amelyek a leginkább alkalmassá tesznek bennünket az állás betöltésére. Hiba mindenhová ugyanazt az anyagot elküldeni. Az önéletrajz legyen strukturált, átlátható és rövid. Fordított kronológiai sorrendben készüljön, vagyis a jelenlegi tevékenység legyen a legelején. “A döntéshozó sokszor 15 másodperc alatt határoz arról, hogy a továbbiakban foglalkozik-e még az adott önéletrajzzal” – mondja Juhos Andrea. Nem szabad tehát kiesnünk ezen az első szűrőn. Ehhez célszerű vastag betűvel szednünk a legfontosabb dolgokat, például a jelenlegi pozíciónkat, s ha ismert cégnél dolgozunk, akkor a cég nevét. Amennyiben munkahelyünk kevésbé ismert, írjuk be, hogy milyen jellegű vállalatról van szó – példának okáért francia tulajdonú, 15 milliárd forint forgalmú elektronikai cégről. Ha pozíciónk nem elég hangzatos, mondjuk marketing “felelősnek” neveznek bennünket, s nem “igazgatónak”, pedig a cégnél a marketinget illetően mindenért mi felelünk, feltétlen írjuk be, mit csinálunk konkrétan. Például: “Önállóan vezetem a marketingrészleget 380 millió forint éves büdzsével, feladatom a rendezvények szervezése, a direkt marketing kampányok kidolgozása, a reklámcégekkel való kapcsolattartás.” Egyébként is célszerű közölni, mit takar az adott beosztás, s ebben a munkakörben milyen sikereket értünk el, méghozzá számszerűsítve. Értékesítési szakember beírhatja, hogy tevékenysége alatt mennyit nőtt a forgalom, a piaci részesedés, humán erőforrás szakember pedig azt, hogy hány embert vett fel a céghez, vagy hány tréninget szervezett meg.
Mindig azt hangsúlyozzuk, azt írjuk előre, ami az adott pozícióhoz a legfontosabb. Ez lehet a szakmai tapasztalat – a vezető állások általában ilyenek -, de lehetnek a személyes tulajdonságok is, például ügyfélszolgálati munka esetében. Ha valaki kezdő, a tanulmányait vegye előre, azt, hogy milyen nyári gyakorlaton, milyen külföldi ösztöndíjon vett részt. Ki kell emelni azt is, ami személyes erősségünk, mondjuk, hogy anyanyelvi szinten beszélünk franciául vagy részt vettünk egy cég felépítésében. Írjuk be azt is, milyen szakmai továbbképzéseken voltunk korábbi munkahelyeinken, de csak akkor, ha valóban tanultunk is valamit: a háromnapos semmitmondó kommunikációs tréning nem érdekes, de mondjuk egy neves tréning cég értékesítési tanfolyama igen.
ŐSZINTE VALLOMÁS. Tudásunkról pontosan adjunk számot: ha tárgyalóképes nyelvtudást várnak, gondolkozzunk el azon, vállalnánk-e a felvételi beszélgetést az adott idegen nyelven. Ha nem, tudásunk legfeljebb társalgási szintű, vagyis egy vacsora alkalmával már tudnánk szót váltani külföldi partnerekkel. Ha tanultunk ugyan angolul, de most meg sem tudnánk szólalni, ne írjuk, hogy kezdők vagyunk! Helytelen azt közölni, hogy “részt vettem egy alapfokú ötvenórás számítógép-kezelő tanfolyamon”, a lényeg az, tud-e az illető levelet írni Wordben vagy tudja-e kezelni az Excel-táblát.
Az önéletrajzban nem szabad hazudni, s bele kell írni azt is, ami nem releváns, de ezt csak két szóban. Bizonyos esetekben azonban szabad elhallgatni dolgokat. Ilyen például, ha valaki úgy érzi, kora miatt előítélettel viseltetnek majd iránta. “Amerikában a diszkrimináció elkerülése érdekében tilos beírni az életkort az önéletrajzba” – mondja Juhos Andrea. Mi még nem tartunk itt, de ha nem kérdezik, mennyi idős a pályázó, nem kell megadnia. Ha viszont kérdezik, s az illető úgy érzi, túl öregnek fogják tartani, az életkorát hagyja a legvégére, mert lehet, hogy az addig leírtak meggyőzik a pályáztatót arról, hogy mégis érdemes őt felvételi beszélgetésre behívni. Nem szükséges önként közölni, hogy a pályázó fiatal nő vagy elvált és kisgyermekei vannak, mert félredobhatják az önéletrajzát attól tartva, hogy nemsokára szülni fog, illetőleg sokat lesz táppénzen.
A kísérőlevél is keltse fel az olvasó érdeklődését. Legyen benne, hogy melyik állásra jelentkezik a pályázó, ki ő, s miért tartja magát alkalmasnak az állásra. A levél tehát kezdődhet úgy, hogy “Szeretném ezúton megpályázni a marketingvezetői állást…”, de ha egy fejvadász cég adatbankjába szeretnénk bekerülni, akkor ezzel kell indítanunk. A második bekezdésbe kerüljenek a legfontosabb tulajdonságok, például “… 15 év kereskedelmi, ezen belül 5 év értékesítési igazgatói gyakorlattal, közgazdász másoddiplomával, eredetileg távközlési mérnök végzettséggel, tárgyalóképes angol- és németnyelv-tudással…”. Végül kössük össze a két részt: “…úgy gondolom, szakmai múltam alapján megfelelek az állásra…”. Ha fejvadásznak írtunk, közöljük, mi a célunk: “…pályámat szeretném informatikai igazgatóként folytatni…”. Feltétlen adjuk meg a telefonszámunkat, s ne várjuk, hogy majd levélben értesítenek. Fizetési elvárásunkat azonban még ne közöljük ezen a ponton, s ekkor még referenciát sem kell megadnunk – kivétel, ha ezt külön kérik. Utóbbira azonban általában akkor lesz szükségünk, ha behívnak felvételi beszélgetésre. Az ottani viselkedés külön tudomány – következő számunkban erről is szó lesz.
