Ha valaki suttyomban földalatti, légköri vagy felszíni atomkísérleteket végez, biztos lehet abban, hogy tevékenysége nem marad titokban: a robbanásokat kísérő hangjelenségeket nemzetközi hálózat figyeli. Holland csillagászok nemrég Németország fölött azonosítottak ismeretlen eredetű zajokat, ezekről most kiderült, hogy nem atombombától, hanem egy, a légkörben szétrobbant meteortól származott.
A nukleáris robbanások többek között infrahang képződéssel is járnak – ezeket az alacsony frekvenciájú rezgéseket az emberi fül nem képes meghallani. (A szélfúvás, a tenger hullámzása, vagy a vándorló kontinensek hasonló hangokat produkálnak, de ebben a tartományban kommunikálnak például a bálnák vagy elefántok, sőt a zsiráfok is.) A mérések alapján nyert adatokból a kutatók megállapították, hogy a durranás a földfelszín feletti 15 kilométeres magasságból eredt, ereje pedig ezerötszáz tonna TNT megsemmisülésével volt egyenlő mértékű. Ez pedig már egy kisebb atombombának felel meg. Különös, hogy a monitorozó vizsgálat nélkül a tekintélyes robbanásra egyébként nem derült volna fény. A hír hallatán csillagászok éppen ezért gőzerővel értékelik a korábbi felvételeket, hátha újabb, már megsemmisült meteorokat azonosíthatnak.
