Egységes hírközlési törvény – A miniszter közbelép

Polányi Sándor, a Vivendi Telecom Hungary vezérigazgatója pirossal jelölte meg naptárában 2001. december 22-ét. E napon tervezi beindítani cége első budapesti szolgáltatását, akkor járnak le ugyanis a Matáv Rt. koncessziós szerződésében megfogalmazott kizárólagos jogosítványok. Vagyis a legnagyobb helyi koncessziós telefontársaság, a Vivendi megkezdheti a benyomulást az országos szolgáltató felségterületére. A távközlési piac liberalizációjához azonban határidőre, legkésőbb július elsejére el kell készülnie a jogi feltételrendszert biztosító egységes hírközlési törvénynek (EHT) is.

AKADOZÓ ELŐKÉSZÜLET. Két éve immár, hogy a kormány hozzáfogott az Európai Unió jogrendjéhez igazodó, az ágazati jogszabályok helyébe lépő EHT kidolgozásához. Tavaly májusban Orbán Viktor – kormánya átalakítása keretében – leválasztotta a hírközlés ügyének kezelését az azzal éppen egy évtizede foglalkozó infrastrukturális minisztériumról. A területtel kapcsolatos kormányzati feladatok a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kebelén belül megalakult Informatikai Kormánybiztossághoz kerültek. Sík Zoltán kormánybiztostól a többi között a távközlési piac liberalizációjához elengedhetetlen törvény mielőbbi befejezését, az internet elterjedését támogató kormányzati lépések kidolgozását, a készenléti szervek rádiótávközlési rendszereinek korszerűsítéséhez szükséges fejlesztések megindítását várták.

E feladatok megvalósítása enyhén szólva is akadozik, s így a vájtfülűeknek nem volt meglepő, hogy Stumpf István kancelláriaminiszter a közelmúltban jelentette be: személyes vezetésével önálló munkacsoportot hoz létre az EHT előkészületeinek befejezésére. Ez virágnyelven azt jelenti, hogy elégedetlen Sík Zoltán tevékenységével. Stumpf nem titkolta, hogy teljesen új tervezet lép az EHT időközben elkészült legalább tizedik munkaváltozatának helyébe. Az informatikai kormánybiztosság főcsoportfőnöke, Dessewffy Anna által összeállított, 102 paragrafusból álló tervezetet az érintetteknek négy héten belül véleményezniük kell. A hivatalos elképzelések szerint a javaslatnak februárban át kell esnie az államtitkári egyeztetéseken, márciusban a kormány, áprilisban pedig az Országgyűlés elé kell kerülnie.

Sík Zoltán már régóta együtt él a közelgő felmentéséről szóló pletykákkal. Nem csoda, ha úgy érzi, eleve a fizetett bűnbak szerepét osztották rá. Az általa vezetett kormánybiztosság munkáját érő kritikákban felemlegetett teljesítetlen vállalásokért ennek ellenére nem érzi felelősnek magát. Hozzá közel álló források szerint legfontosabb feladatai – így az internet elterjedését segítő kormányzati intézkedések – a társminisztériumok magatartása miatt estek kútba. A számítógépek és a hozzájuk tartozó berendezések áfájának elengedéséhez például a pénzügyi tárca nem járult hozzá. A számítástechnikai eszközök vámjának elengedését előíró szingapúri egyezményhez pedig a külügyi tárca ellenállása miatt nem sikerült csatlakozni. A digitális aláírásról szóló előterjesztés a Belügyminisztériumban akadt el. A kormányzati rádiókommunikációs rendszer, a Tetra pályázatának kiírására ugyanakkor azért nem kerülhetett sor, mert Orbán Viktor miniszterelnök magához vonta az ezzel kapcsolatos döntést.

RENDSZERBE SZEDVE. Ami az EHT tervezetét illeti, az Sík szerint csupán rendszerezésen esett át, amelyben végre sikerült különválasztani az anyagi és az eljárási szabályokat. Emellett kiszűrték belőle a joghézagokat is, s a törvényjavaslat áttekinthetővé vált. Szerinte nincs lényegi akadálya, hogy nyár közepéig az országgyűlés megszavazza az új törvényt.

Más véleményen van Sugár András, a Westel Mobil Rt. vezérigazgatója, aki az egyeztetések lebonyolítására rendelkezésre álló időt rendkívül rövidnek tartja. Elismeri: a törvénytervezetben szereplő változások többsége előremutató, de az érintettek által szükségesnek tartott módosítások megtárgyalásához néhány hétnél több idő kellene. A fejlett nyugati országokban, így az Egyesült Államokban a hasonló jelentőségű törvényeket 2-3 év alatt hozzák végleges formába.

A Matáv Rt.-nél szintén fenntartásokkal kezelik az új tervezetet, de nem osztják a Westel első emberének aggodalmait. A legnagyobb magyar távközlési cég álláspontja szerint az EHT legfrissebb változata elsősorban szerkezetében új, s ennek köszönhetően számos kodifikációs hibát tartalmaz. Gyakoriak a későbbi fejezetekre utaló, sokszor célba sem érő hivatkozások, sok továbbá az egyes fogalmakkal kapcsolatos szóhasználatból adódó zavar is. A tartalmilag hozzávetőleg 30 százalékában megújult tervezet hibáinak kiküszöböléséhez legkevesebb egy hónapra lesz szükség.

A Matáv első számú konkurensének szerepére törő Vivendi az EHT újrafésült anyagának a véleményezését befejezte. Tóth Tibor, a társaság vezető tanácsadója egyetért azzal, hogy a legújabb változat jobb a korábbiaknál. Úgy véli, az eddigi munkaanyagokhoz képest kedvező változás, hogy a tervezetben részletesen szabályozzák a szolgáltatók piacra jutásának feltételeit. Emellett sikerült elfogadhatónak látszó megoldást találni arra is, milyen szabályok szerint használhatják majd a liberalizált piacon egymás hálózatait a versengő szolgáltatók. A jelenlegi javaslat szerint kizárólag kisebb piaci részesedéssel rendelkező cég kérheti majd nagyobb piacon érdekelt versenytársától hálózata egy részének díj ellenében történő átadását. Azaz, a Vivendi kérheti majd a Matáv hálózatának egy részét, a domináns cég viszont nem kezdeményezheti ugyanezt kisebb versenytársánál.

VIRTUÁLIS MOBILOK. Komoly kifogás, hogy az úgynevezett virtuális mobiltelefon- szolgáltató intézménye még hiányzik a tervezetből. Bekerülése lehetővé tenné, hogy a honi engedéllyel rendelkező összes távközlési cég saját neve alatt, a meglévő mobiltársaságok hálózataira támaszkodó mobiltelefon-szolgáltatást indítson. Megoldódni látszik viszont az úgynevezett összekapcsolási díjak problémája.

Vannak azonban, akik szerint az EHT tervezetében rengeteg “időzített bombát” helyeztek el készítői. Az egységesnek szánt törvénynek a hírközlés valamennyi ágazatát azonos módon kellene kezelni. Ehelyett a jelenlegi munkaanyag – miközben a távközlés területén liberalizációt hirdet – a postai piacot a monopólium felé tereli. A szolgáltatók súlyos problémának tartják azt is, hogy a törvénybe eddig nem került be a kábeltelevíziózás és a digitális televíziózás szabályozása.

Tény, hogy a MeH nem végezte el minden házi feladatát, s ezért veszi annak első embere saját kezébe a törvény előkészítésének irányítását. Csakhogy a szakmában úgy tudják, hogy éppen a kancelláriaminiszter mulasztott, mert a tervezetben szó sincs a jelenlegi koncessziós szerződések szolgáltatási engedélyekre váltásáról, holott az ennek feltételeit tisztázó tárgyalások Stumpf István asztalára tartoztak. A probléma komoly, hiszen a koncessziós szolgáltatók szerződésük szerint még több mint másfél évtizedig kötelesek koncessziós díjat fizetni a költségvetésnek. Ezt meg is tennék, cserébe viszont elvárnák, hogy a szabályozás ismerje el a koncessziós szerződések teljesítéséből adódó, az uniós szabályozáshoz képest különleges helyzetüket.