Gazdaság

Skultéti Vilmos

A kis- és középvállalkozások kelet-európai exportjának segítését tartja legfőbb feladatának Skultéti Vilmos, az évente 4 milliárd forintból gazdálkodó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) január elsejétől hivatalban lévő vezérigazgatója.

Mi az, amit új posztján feltétlenül el szeretne érni?

Skultéti Vilmos 1– Felmérések azt mutatják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások elsősorban a környező országokba tudnak exportálni, s adott esetben tőkét beruházni, messzebb már nem merészkednek. Így ezek tevékenységére kell fokozott figyelmet fordítani. Erre különböző technikák vannak.

– Például milyenek?

– A környező országokban már meglévő állományt kell erősítenünk; jobban be lehetne vonni az ottani embereket is. Ők behatóbban ismerik az adott ország gazdasági életét, de mondjuk meg kerek-perec: olcsóbbak is. Fontosnak tartom továbbá, hogy a jelenleginél átfogóbb adatbázist fejleszszünk ki, amelyre a kistérségi menedzserek is rá tudnak csatlakozni.

– A külszolgálatban dolgozók létszámát és státusát megfelelőnek tartja?

– Az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában növelni szeretném a külszolgálatban dolgozók létszámát. És arról sem mondtunk le, hogy lehetőség szerint minden ITDH-alkalmazott diplomáciai státust élvezzen.

– A bejelentett Microsoft-beruházásnak Ön szerint mekkora húzóhatása lesz az utóbbi időben kissé “leült” magyarországi tőkeimportra?

– Ezt nehezen tudom bemérni. Azt kívánom elősegíteni, hogy a magyar beszállítók is rá tudjanak kapcsolódnia az ilyen és ehhez hasonló beruházásokra, ami eddig igen nehézkesnek bizonyult.

– Vajon miért?

– Éppen nemrégiben találkoztam a Microsoft egyik beszállítójával, és pontosan ezt tudakoltam tőle. Az illető szerint a multikhoz azért nehéz beszállítóként kapcsolódni, mert többnyire már hozzák magukkal a “saját”, minőségben és gyorsaságban gyakran a hazai cégeket leköröző külföldi háttéripari cégeiket.

– Az unió és a tagjelöltek között kompromisszum körvonalazódik: a külföldiek termőföldvásárlásának engedélyezésére az uniós csatlakozást követően 5-7 évvel kerüljön sor. A tőkevonzást hivatalból támogatóként mi a véleménye erről?

– A termőföld eladása érzékenyen érint egy csomó vidéken élő embert. Nem gondolom, ha eljutunk arra a pontra, hogy el lehet adni majd adni a földet a külföldieknek, az “katasztrófát” okozna. Az persze igaz, hogy türelmesen ki kell várni a hazai gazdák megerősödését.

– A termőföldeladás korlátozását főleg a kisgazdapárt szorgalmazza, ahol jelenleg belviszály dúl. Várható-e szakadás Ön szerint?

– A kisgazdapárton belüli ilyesfajta nézeteltérések vagy viták időről időre előjönnek. Fogalmam sincs, hogy miért, nem látok bele a párt belügyeibe. Nem tudom elképzelni, hogy a kisgazdapárt megoszsza saját magát. Nekem mindenesetre nagyon szimpatikus volt, amit Lányi Zsolt mondott, hogy ő fenn akarja tartani az egységet.

– Sajtóhírek szerint lakat kerül az FVM-kasszára, vagyis a Pénzügyminisztérium az agrártárcából kimenő minden támogatást korlátozni akar. Ezt mennyire tartja természetes kontrollnak?

– Ezt én óvatosságnak tekintem. Ha egy adott irányításban feltételezett zavarok mutatkoznak, akkor az egyik tárca a másik segítségére siet.

– Vizsgálat folyik a délszláv békefenntartásban használt uránlövedékek egészségkárosító hatásairól. Erről mit gondol?

– Nagyon csúnya dolog ilyet mondani, főleg azokkal szemben, akik kapcsolatot látnak a betegségük és az uránlövedékek között, de az utólagos belemagyarázással komoly fenntartásaim vannak. Ha nem tudjuk valaminek az okát, akkor sok mindent beleképzelünk. Lehet, hogy ha én lettem volna ott, most pedig fájna a térdem, én is a külső körülményeket okolnám.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik