SZEMÉLYIJÖVEDELEM-ADÓZÁS 2001-BEN – Szabályos csere

Ha új év, akkor új adószabályok – az 1988-as adóreform óta élő hagyományt a pénzügypolitikában több meglepő újítással is előálló Orbán-kormány sem törte meg. Ebben az évben (mindenekelőtt) a jövedelemadók vannak terítéken: a személyi jövedelemadó törvények 20-30 százaléka, míg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló paragrafusok több mint fele cserélődött ki január elsejétől.

Bár a legnagyobb kormánypárt 1998-as választási programjában még jelentős adócsökkentést ígért a polgároknak (is), kormányra kerülése után hamar kiderült: a megvalósítás nem megy úgy, mint a karikacsapás. Az első teljes kormányzati évben, 1999-ben például még nőtt is a magánszemélyek átlagos adóterhelése, s mivel tavaly – a jelentős infláció ellenére is – elmaradt az adótábla valorizációja, az évezred utolsó esztendeje sem hozta meg a várva várt adómérséklést. Az idén viszont az adózók egy része számára már érzékelhető lesz a terhek enyhülése. Különösen jól járnak a gyermekesek, főleg a legalább három apróságot nevelők. Egy négygyermekes családapa jövedelme pedig – éves szinten – csaknem 1,7 millió forintig adómentes lesz, miközben egy hasonló jövedelmű, de gyermektelen keresőtől több mint 500 ezer forintot vonnak le személyi jövedelemadó gyanánt.

Az adótábla valorizációja miatt egyébként a tavalyihoz képest mindazoknak csökken az adó- és járulékterhelése, akiknek éves bruttó jövedelme némileg meghaladja a 2 millió forintot. Ugyanakkor – hacsak a munkaadótól nem számíthatnak valamilyen kompenzációra – rosszabbul járnak a magasabb jövedelműek, hiszen megszűnik a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék felső korlátja. Az ellensúlyozásnak egyik módja lehet, hogy a munkáltató emeli a dolgozó javára teljesített önkéntes pénztári befizetést, hiszen az idei összeghez képest mintegy 40 százalékkal növekszik az ily módon adó- és járulékmentesen adható pénzösszeg.

Az adózók többségét érintő kedvező változás a fentieken kívül nem nagyon lesz az idén. Némileg bővült ugyan az adómentes jövedelmek köre, de ezek túl sok személyt nem érintenek. Rosszabbul járnak viszont azok, akik tőkeszámlán lévő részvényeik árfolyamnyeresége után tavaly év végéig adót nem fizettek: 2001-ben már ezt is 20 százalék adó terheli. Hasonlóképpen, kedvezőtlen változás lépett életbe a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalókra is, hiszen most már az ő keresetük 100 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, szemben a tavalyi 90 százalékkal. Nem kizárt, hogy a külföldieket egyéb kellemetlenség is sújtja. Mint Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers Kft. (PwC) munkatársa figyelmeztet, elképzelhető, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ez évtől a külföldi munkavállalók számára biztosított lakást is adóköteles természetbeni juttatásnak minősítik. A jogalkotóknak ugyanis elvileg ez volt a szándéka, noha a törvényi rendelkezésekből ez nem vezethető le egyértelműen – állítja az adószakértő.

Szabó Beáta a személyi jövedelemadózásban történt változások közül azt is kiemeli, hogy januártól módosult az oktatási költségek elszámolása. Ahhoz, hogy az oktatásra kifizetett összeg a magánszemély számára az idén se minősüljön bevételnek, nemcsak munkaszerződést kell kötni, hanem tanulmányi szerződést is. Azaz, a megbízásos jogviszonyban lévőket 2001-től nem képeztetheti ily módon a cég. A társaság személyesen közreműködő tagjai számára pedig csak akkor biztosított ez, ha a képesítésre a cég alaptevékenységének ellátásához van szükség. “A probléma az, hogy ez utóbbi fogalmát már nem határozza meg a törvény, hanem majd az adóhatóság revizora dönti el, hogy az oktatás az alaptevékenységhez kapcsolódik vagy sem” – mutatott rá az adószakértő.

Azoknak a menedzsereknek is nő az adóterhük 2001-től, akik opció keretében részvényhez jutnak. Ez évtől ugyanis az ily módon keletkező jövedelem után még 11 százalék egészügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell.

A személyi jövedelemadó törvényben kapott helyet a természetbeni juttatások köre: a reprezentáció megadóztatása a vállalkozások adóterheinek radikális növekedésével jár, s közvetve persze a magánszemélyeket is érzékenyen érintheti. A szabályozás első nekifutásra azonban nem sikeredett tökéletesre, ezért a még hatályba sem lépett törvényt a költségvetési törvény keretében máris módosították. Eszerint a munkavállalóknak nyújtott repi után – szemben az eredeti szándékokkal – mégsem kell a 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, s a diplomáciai események is mentesek az új közteher alól, utólag nem változtattak viszont azon a szabályon, hogy különböző mértékű adót kell fizetni a külföldi és magyar vendégül látott után. Mindez olyan adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, hogy az adózók számára szinte lehetetlenné válik jogkövető magatartást tanúsítani – állítja Erdős Gabriella, a PwC cégtársa. A nemzetközi adójogot is jól ismerő szakértő szerint egyébként a fejlett országokban nem jellemző, hogy az üzleti reprezentációt pluszadóteher sújtaná. Mint elmondta: Angliában például aszerint tesznek különbséget a repi adóztatása között, hogy külső üzleti partnereknek vagy vállalati dolgozóknak nyújtják. Ha külső üzleti partnerekről van szó, akkor a nekik adott repi növeli a társasági adóalapot, és nem vonható le a 17,5 százalékos áfa, de pluszadó nem sújtja. A vállalati dolgozóknak nyújtott repi pedig elszámolható a cég költségei között, de természetbeni juttatásnak minősül, s így 40 százalék szja-val és 12,2 százalék tb-járulékkal terhelt. Hollandiában a vállalat üzleti tevékenységével kapcsolatos minden kiadás elszámolható a cég költségei között, nincs különadó, ám az adóhatóság nagy figyelmet fordít az ellenőrzésre.

Erdős Gabriella szerint Magyarországon ezeknek az új költségeknek a megjelenése különbözőképpen hat majd a cégekre. Vannak olyan tevékenységek, amelyek reprezentálás nélkül nem életképesek: a banki vagy a tanácsadói üzletágban például nem lehet úgy ügyfelet szerezni, ha nem találkoznak vele. Ezeknél a cégeknél tehát a reprezentálás szükséges üzleti kiadás, csökkenteni nem igazán lehet az ilyen költségeket, mert az az alaptevékenység kárára megy. Ésszerűsítésre azonban van mód: például pénzbeni költségátalány adható a magánszemélynek, ahelyett, hogy magát a reprezentációt fizetné meg a vállalat. Kibúvót a közterhek megfizetése alól nem igazán lehet találni – véli a PwC szakértője, de hozzáteszi azt is, hogy mivel a magyar ember igen találékony, az előfordulhat, hogy reprezentáció helyett másról szól majd a számla. Ez viszont már az adócsalás kategóriája – figyelmeztet.