Orbán Dezső Kannás csendéleite érte el az év végi aukciós sorozatban a legmagasabb árat.#<#
A Kieselbach Galéria árverésén mindössze másfél millióért felkínált műért 42 millió forintig folyt a heves licit, ez azt jelenti, hogy új tulajdonosa a jutalékokkal együtt több mint 50 millió forinttal könnyített pénztárcáján. Cserébe nem mindennapi kép kerülhet lakása falára, már ha oda, és nem továbbadásra szánta. A kikiáltási ár csaknem harmincszorosára rúgó kalapácsár, bár Orbán a magyar avantgarde egyik elismert képviselője, sokakat meglepett. Vélhetően maguk Kieselbachék sem számítottak ekkora sikerre, hiszen az előzetes beharangozójukban, bár megemlítették a kissé komor hangulatú alkotást, az igazán kiemelkedőnek tartott alkotások sorába nem került be a 70×90 centiméteres, 1910-ben Párizsban festett vászon. A Vígszínházban a második helyre Rippl-Rónai József Fiatal párizsi nő virágos kalappal című festménye futott be, az 1890-es évek második felében – a művész „fekete korszakában” – készült pasztellre 16 millió forintnál csapott le a kalapács. A századfordulós, illetve a század első harmadában készült alkotások immár megszokott sikere mellett ezúttal a kortárs alkotók művei okozták a legkellemesebb meglepetéseket. Váli Dezső Minden rendben című 1995-1996-ban farostra festett olajképe 250 ezer forintos indulóárat követően 2 millióért talált vevőt, Tóth Menyért Borász című vásznára 1,9 milliónál csapott le a kalapács, Gyarmathy Tihamér Fény és viszonylatok című csodás kék fényeket tükröző, 1983-ban készült festménye 2,4 millióért kelt el, míg a Centrális sugárzás 1,5 milliót ért meg valakinek. Az 1953-ban született Wahorn András, mellesleg zenész, több alkotása is elkelt, a Talk című képe 600 ezer forintot ért meg valakinek. A rendezvény az összbevételek tekintetében is rekordot hozott, a járulékokat nem számolva több mint 263 millió forint került Kieselbachék kasszájába. Az aukciós ház bevétele ezen összeg mintegy 20 százaléka.
A decemberi árverések dömpingjéből a MűTerem Galéria ugyancsak kiemelkedett, azonban nem elsősorban árrekordokkal, hanem a hihetetlenül magas színvonalú, egyenletesen minőségi kínálatával. Virág Judit jó szemét dicséri, hogy a 194 felkínált tételből mindössze 12-t nem sikerült eladni, a kollekció közel fele milliós kategóriát képviselt, 11 alkotás pedig tízmillió környékén, vagy a felett került új tulajdonoshoz. Az aukciós rekorder 13 milliós leütési árral, Vaszary János Akt a tengerparton című, 1938-ban készült vászna lett. Csúcsokat döntöttek a Zsolnay tárgyak is, mindjárt az első tételért, egy 360 ezer forintért felkínált – 1900 körül készült -, 26 centiméter magas zöld-barna fajansz tulipánvázáért 2,8 millió forintig folyt a heves licit. Másfél millióért kelt el egy hasonló korú virágtartó, és 1,1 millióért egy transzparens eozinmázas fali dísz.
A kortársak között is biztos kézzel válogatott Virág Judit, aki 1,8 millióért adott el egy Gyarmathy-művet, de a legemlékezetesebb alku minden bizonnyal Bálint Endre Variációk a groteszk temetésre című farostra festett olajképéhez fűződik, amelynek kikiáltási ára 2,5 millió forint volt, és a kalapács a 11 millió forint kimondását követően csapott le; kortárs magyar mű még soha nem ért el nyilvános aukción tízmilliós árat.
A kortárs festők ázsiója tovább emelkedik – állítják a 2000-es árverési szezon tanulságainak elemzését most megkezdő szakértők. A klasszikus árukínálat ugyanis szűkül, de ezzel párhuzamosan a vevők között egyre gyarapodik azon jól kereső fiatalok száma, akik ugyan törekednek arra, hogy megszerezzenek egy-egy nagy nevet is, de igazából ízlésvilágukhoz a kortársak állnak közelebb, lakásuk falán inkább ilyen műveket látnak szívesen.
