Jövőre veletek ugyanitt – búcsúztak egyimástól majd’ egy éve a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első nemzetközi bemutatkozójának résztvevői, s a hagyomány nem is szakad meg: az idén újra útra kelnek, hogy elnyerjék az angolszász befektetők kegyeit.
A helyzet hasonló a tavalyihoz, a magyar piac azon az őszön is gyengén teljesített. “Így a bizalom növelésére nagyon is szükség van, s korántsem mindegy, mennyire sikerül felkelteni az érdeklődést a magyar részvények iránt” – magyarázza Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója. Az intézményi befektetők ugyanis az év végén, illetve az újév kezdetén alakítják át portfóliójukat, s a kis magyar piac számára a nagyoknál is fontosabb a hírverés. A koncepció némileg változott: tavaly a legfontosabb cél az volt, hogy minél jobban lefedjék a potenciális befektetők körét, az idén viszont már a személyes kontaktuson és a kapcsolatok elmélyítésén van a hangsúly.
“A magyar tőkepiac azért is érdekes lehet a nagy intézményi befektetők számára, mert az utóbbi pár hónapban drámai tulajdonosváltozások történtek a hazai tőzsdei társaságokban” – vélekedik Hegyi Gábor, az akciót marketing szempontból a londoni Citigate Dewe Rogersonnal együtt szervező Capital Communications vezetője. Szerinte a magyar cégekre eddig inkább a befektetők passzív kezelése volt jellemző, míg a fejlett piacokon már több mint egy évtizede tudatosan menedzselik a tulajdonosokkal való kapcsolattartást. Ebbe egyaránt beletartozik, hogy az adott cég ismeri a tulajdonosait, figyelemmel kíséri, milyen a tulajdonosi szerkezet a versenytársaknál, s keresletet is generál saját papírjai iránt. Hegyi Gábor ennek ismeretében arra figyelmeztet, hogy a fejlődő piacokon tevékenykedő cégeknek és más piaci szereplőknek jobban ki kell szolgálniuk a fejlett világban már elkényeztetett pénzügyi befektetőket.
Az egy évvel korábbi akció fő üzenetéhez képest – konvergálni a fejlett piacokhoz – most elsősorban azt akarják kommunikálni, hogy a magyar tőkepiac szabályai, környezete megfelel az európai normáknak, a növekedési kilátások pedig jóval attraktívabbak, mint a kontinens nyugati felén.
Az idén nem kelnek át az óceánon a BÉT képviselői, csak Londonban találkoznak a befektetőkkel. “Tapasztalataink szerint a magyar részvények iránt érdeklődő amerikaiak úgyis megfelelően képviseltetik magukat a szigetországban” – magyarázza az akció elindítója, Oláh Lajos, aki a BÉT tőzsdetanácsában a kibocsátókat képviseli. Fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy ezúttal szintén hármas tagolású lesz az akció. A makrogazdasági kérdések gazdája a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium (PM) lesz, a technikai területet a BÉT képviseli, rajtuk kívül pedig ismét hét cég vezetői lépnek fel. A befektetők ugyanis igénylik, hogy rövid idő alatt teljes képet kapjanak egy-egy piacról.
A kibocsátók között a négy blue chip – Matáv, Mol, OTP, Richter – ismét helyet kap, s a folytonosságot képviseli a Pannonplast is. Új szereplő ezzel szemben a minimális közkézhányaddal tőzsdén lévő TVK, továbbá a Zalakerámia. “Az utóbbi társaság jó példa arra, hogy a középméretű magyar tőzsdei cégek is válhatnak regionális társaságokká” – indokolja a cég szereplését Oláh Lajos. Mint mondja, fontos azt is hangsúlyozni, hogy mára Magyarországon nemcsak a nyugat-európainak megfelelő tulajdonosi struktúrát sikerült kialakítan, de Kelet-Európában egyedülálló módon érezhető az is, hogy a legtöbb cég menedzsmentjének elsődleges célja a részvényesi érték növelése.
Rajtuk kívül még brókercégek, illetve letétkezelők (CA IB, Cashline, Citibank, ConCorde, Erste Bróker, Deutsche Bank, ING Bank) is szerepelnek a prezentálók listáján.
A road show egyébként elemzői vélemények szerint tavaly egyértelműen hozzájárult a magyar piac 1999/2000-es évforduló körüli meglódulásához, s az idei esélyek is jók. A portfóliók átrendezésénél elsősorban egy-egy ország makroadatait veszik figyelembe a befektetők, ebből a szempontból pedig a helyzet továbbra is megnyugtató. A folyó fizetési mérleg szeptemberi deficitje ugyan a vártnál magasabb volt, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy ez az eddigi kedvező tendencia megváltozását jelentené; a tervezett szinten áll például a költségvetési, illetve az államháztartási hiány is. Fogósabb kérdés, hogy milyen harmadik negyedéves eredményekről tudnak majd beszámolni a magyar tőzsdei cégek. Lapzártánkig a hét kibocsátó közül csak négy tette közzé számait, s a kép egyelőre felemás. A Richter és a Zalakerámia eredményei minden elemzői becslést felülmúltak, a Pannonplast hozta a formáját, míg a TVK erős csalódást keltett. Hogy az összkép milyen lesz, az persze alapvetően a nagyoktól függ: a hazai cégek megítélését elsősorban a gyorsjelentését ezen a héten kiadó Matáv-Mol-OTP hármas eredményei befolyásolják.
