Áttért a távmunkára a brit “sárga angyalokat” működtető autóiklub, az Automobile Association, amely telefonon veszi fel a kapcsolatot a bajba jutott autósokkal. A segélykérések zöme a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban futott be, így az olyankor szükséges számú alkalmazott abban a napszakban alig fért el az irodákban, viszont a nap többi részében a legtöbbjük unatkozott. Ekkor dolgozták ki a távmunkás megoldást, amely szerint akik akarták, választhatták az otthoni, napi kétszer háromórás, csúcsidőszakban végzett munkát.
Az információs társadalom jövőjét kutató gondolkodók szerint az egyik kulcsszó hamarosan a távmunka lesz.
Az otthoni munkavégzésről kialakított képzetek nyugaton már túl vannak azon a tévkorszakon, amely az internetes világ jelenségeit az indulás táján jellemezni szokta, tehát amikor gyors megvalósulást, minden problémára való gyógyírt ígérnek.
A szakértők kritikusabbjai már nem restellnek úgy nyilatkozni, hogy a távmunka terén még hátravan az áttörés. Ez a kijelentés a szeptemberben megrendezett Európai Távmunka Konferencián is elhangzott Londonban, vagyis annak az államnak a fővárosában, ahol a munkaképes lakosságnak már 8 százaléka végez távmunkát. Ehhez a számhoz képest magyarországi távmunkáról beszélni sem érdemes. Pedig az érdeklődés nagy. A szervezés két éve indult el, amikor is az akkori Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére létrejött a Távmunka Közhasznú Koordinációs Társaság, a tárca és a Futuris Rt. tulajdonlásával (a Futurist kifejezetten erre a feladatra hozta létre a Magyar Fejlesztési Bank, az Antenna Hungária, a Kvantum Investment Bank és a Matáv). A kht. által felállított adatbázisba több mint 10 ezren jelentkeztek be, de nemhogy munkát, még visszajelzést sem kaptak. Pedig az államilag támogatott kezdeményezés nem kevés munkanélkülit inspirált számítógépes tanfolyamra abban a reményben, hogy a kht.-n keresztül munkához jut. Igaz: a társaság erre senkit nem bíztatott.
VISSZAJELZÉS NÉLKÜL. A kht. több mint egy évig semmiféle értékelhető munkát nem végzett. Így azután tavaly májusban új vezetőt neveztek ki az élére Egerszegi Béla személyében, majd kiszállt a Futuris Rt. és a Matáv kétharmados tulajdonrészt szerzett benne (a maradék egyharmad jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztériumé). Az új vezetés legfontosabb feladata – mondta Egerszegi Béla -, hogy a potenciális munkaadókat vegye rá távmunka jellegű munkahelyek teremtésére. Az idén júliustól a munkaerő-piaci szervezetek átkerültek a Gazdasági Minisztériumhoz, s ezért a kht. szeretné, ha ők is odatartoznának. Az eddigi akadozó fejlesztéseken talán lendít majd, hogy a Széchényi terv külön nevesíti a távmunkát. A projekt beindulása már igencsak időszerű, hiszen a tényleges programok hiánya mellett szembetűnő, hogy a www.tavmunka.hu internetcím alatt semmi nincs. A kht. pillanatnyilag arra hivatkozik, hogy egyelőre nincs forrás az internetes jelenlét kiépítésére. Wesselényi Andrea távmunka-szakértő szerint itthon az áttörést a vállalaton belüli távmunka programok hozhatják meg. Az általa működtetett online távmunka-közvetítőben a legnagyobb kínálat adatrögzítésre van, viszont erre nincs kereslet.
VONAKODÓ CÉGVEZETŐK. Időközben készült egy felmérés, amelyben a hazai közép- és nagyvállalatokat kérdezték a távmunka alkalmazásának esélyeiről. A kutatásból az derült ki, hogy a cégvezetők – noha elvben pozitívan viszonyulnak a távmunkához – vonakodnak megtenni a gyakorlati lépéseket. Az elzárkózás oka, hogy félnek beindítani az új modellt, hiszen még nem tisztázottak, vagy legalábbis számukra nem világosak az adatvédelmi és munkajogi kérdések, illetve az, hogy miként építsék be szervezetük életébe a módszert. A távmunka felé nyitott vállalatok többségének elképzelésében az úgynevezett osztott megoldás szerepel, ami azt jelenti, hogy az érintett alkalmazott a hét néhány napján otthonában dolgozna, a többi napon pedig bejárna munkahelyére.
A távmunka népszerűsítésén fáradozik a Teleház kht. is: közhasznú szellemi munkákat szerveznek kis településeken élő munkanélkülieknek, akik a helybéli teleházban kapnak számítógép- és internet-hozzáférést. Gáspár Mátyás, a Teleház kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egyelőre 4 fő dolgozik ebben a konstrukcióban, de a tervek szerint ez a szám még az idén 20-ra, jövőre pedig 100-ra nő. Jelenleg a költségek és bérek 70-90 százalékát a megyei munkaügyi központok fizetik, 10-30 százalékát pedig – pályázati forrásokból – a kht. Igyekeznek elérni, hogy lehetőség szerint azok az adatgazdák fizessenek, akik számára a munka készül.
