Ritkán fordul elő, de azért van rá példa, hogy a kormánypárti képviselők nem támogatják a kormányzati álláspontot. A minap ez történt az országgyűlés több bizottságában; a kormány jelenlévő képviselőjének véleménye ellenére elfogadták az adótörvény-javaslathoz benyújtott azon módosító indítványt, amely megváltoztatná a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott támogatás jelenlegi rendszerét. Lasztovicza Jenő és Koltai Ildikó (Fidesz-MPP) képviselők javaslatukban nem a három éve változatlan adómentesen adható étkezési hozzájárulás értékének növelésére tettek javaslatot, hanem egy, a mostanitól lényeges elemekben különböző rendszer bevezetését szorgalmazzák.
A személyi jövedelemadó-törvényben utoljára 1998-ban – még a Horn-kormány idején – vitték feljebb az adó- és járulékmentesen adható étkezési utalványok értékét, de már az azt megelőző évek némelyikében végrehajtott emelések is rendre elmaradtak az inflációs rátától. Így aztán nem csoda, hogy reálértéke ma már töredéke a néhány évvel ezelőttinek.
ELILLANT ÉRTÉK. Három éve még – természetben nyújtott melegétkeztetés esetén – 9-10 alkalommal meg tudott ebédelni a dolgozó a munkáltatótól kapott adómentes keretből, jövőre a havi 21-22 munkanapból talán 4-5 nap lesz, amikor “adómentesen lakhat jól”. Hasonlóan elinflálódott a hideg ételekre beváltható 1400 forintos utalvány értéke is. Az adómentes értékhatár emelését a Járai Zsigmond vezette pénzügyi kormányzat 1998 óta mindig elutasította, mondván, hogy néhány száz forintos emelés több milliárd forinttal kurtítaná meg a költségvetés bevételeit. S a pénzügyi kormányzat érvelése ma is ugyanez: minden száz forintnyi emelés egy-másfél milliárd forint bevételkiesést okoz államháztartási szinten. Ezért aztán elutasítanak minden olyan indítványt, amely a jelenlegi adómentes érték bármilyen formában történő emelését célozza. Pedig a két kormánypárti képviselő nem egyszerűen azért küzd, hogy néhány száz forinttal legyen magasabb az adómentes érték. Egy olyan új rendszert javasolnak, amely az Európai Unió néhány tagállamában – sőt a környező országok némelyikében is – már jól bevált, s az önkéntes munkavállalói részre épül. Javaslatuk lényege az, hogy továbbra is 2200 forint lenne a meleg-, s 1400 forint a hidegutalvány kiinduló havi adómentes értéke, azonban amennyiben a munkavállaló a saját adózott jövedelméből étkezési utalvány vásárlására költ, akkor nőhet a támogatott utalványérték. Konkrétan ez annyit jelentene, hogy meleg étel esetén maximum 5400 forintig lenne adómentes a munkáltató által adott érték, amelyből a 2200 forint feletti rész csak akkor nem adózna a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint, ha annak felét – 1600 forintot – a munkavállaló fizetné adózott jövedelméből. A kizárólag fogyasztásra szolgáló élelmiszer vásárlására jogosító utalvány esetében pedig úgy működne a rendszer, hogy 2600 forint lenne az adómentes érték, azonban az 1400 forint feletti rész csak akkor nem adózna, ha annak kétharmadát a munkavállaló fizetné.
GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ. E megoldás – miként azt egy közgazdász kutatócsoport megállapította – államháztartási szinten nem járna bevételkieséssel, sőt inkább növekedéssel, ráadásul egyéb kedvező hatásai is lennének. A munkahelyi étkeztetésre fordított összeg növekedésének ugyanis gazdaságélénkítő hatása is lenne: több új kisvállalkozás vehetne részt a munkahelyi étkeztetésben, nőne az e területen foglalkoztatottak száma. Az étkezési utalványok szigorúan nyilvántartott nyomtatványok, így ezekkel nemigen fordulhat elő adócsalás. Vagyis a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárulna az étkezési utalványok új rendszere – mindezt már Bessenyey Bálint, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés igazgatója hangsúlyozta.
Vannak azonban további szempontok is, például az egészségügy is profitálhatna a rendszerből, mivel csökkenne a “gyomorfekélyes” betegek száma is. Kicsit közelebb kerülhetnénk a fejlettebb országokhoz a tekintetben is, hogy az adómentesen adható étkezési támogatás a nettó átlagkereset jelenlegi 3 százalékáról valamelyest növekedhetne, még így sem érné el azonban az EU bizonyos tagállamaiban – Spanyolország, Olaszország – kimutatott arányt, de a közép-kelet-európai országok némelyikében, például Lengyelországban is magasabb ez a ráta.
KÉPVISELŐFEGYELEM. A várható kedvező hatások ellenére a kormány egyelőre nem támogatja a javaslatot. Már csak az a kérdés, hogyan szavaznak majd a parlamentben jövő héten a kormánypárti képviselők: olyan “fegyelmezetlenül”, mint a bizottsági üléseken, avagy ezúttal a kormányyal együtt. Az ellenzéki honatyák egy része mindenesetre várhatóan a javaslat mellett foglal állást. A Fidesz-MPP frakciója még nem döntött, hogy támogatja-e a változtatást – tudtuk meg Tállai Andrástól, a párt adószakértőjétől, azzal azonban tisztában van, hogy a bizottsági üléseken számos fideszes képviselő is a javaslat mellett voksolt. Csatári József, az FKGP szakértője szerint elképzelhető, hogy frakciójuk támogatni fogja a javaslatot, tekintve, hogy számos pozitív hatása van, s a költségvetés bevételi érdekeit sem sérti. A többség így már elvileg meglehet… –
