Nem lehet elkerülni a stresszt, de nem is kell. Meg kell tanulni kezelni, kézben tartani, s a magunk javára fordítani. Bizonyos mértékű stresszre kifejezetten szükségünk is van ahhoz, hogy jól teljesítsünk. “Ha valakit egyáltalán nem érdekel egy vizsga, akkor nem ér el jó eredményt, miként akkor sem, ha túlságosan felidegesíti magát miatta, ekkor ugyanis leblokkol. Ha viszont optimális mértékű benne a feszültség, a legjobbat hozza ki magából” – mutat rá Gyulay Tibor, a Poziteam Tréning Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.
A stressznek három fő forrása van. Az egyik legfontosabb az idő: teljesítménykényszer alatt élünk, miközben nincs időnk a feladatok elvégzésére. Ezt a konfliktust úgy oldhatjuk fel, ha csak a valóban fontos feladatokra szánunk időt és energiát (Figyelő, 2000/21. szám).
NE MENEKÜLJÜNK! A másik fontos stressztényezőt a kihívások adják. Minden embernek van egy úgynevezett komfortzónája, amelyben jól érzi magát. Azok a kihívó feladatok azonban, amelyek különleges eredménnyel kecsegtetnek, kívül vannak ezen a zónán: olyasmit kell cselekednünk a sikerért, ami nehéz, szokatlan és kockázatos, tehát félelmet ébreszt. Ez ellen védekezünk, ki-ki a maga módján. Tipikus védekezési technika az elkerülés (minek adjam be a pályázatot, nem is fontos ez az állás nekem). Van, aki megmagyarázza magának, miért is nem tesz meg valamit (nem érdemes a főnökkel beszélni, hiszen bolond). Van, aki dühöng, s van, aki sír a feszültségtől. Olyan is van, aki támogatást kér másoktól, tanácsért fordul a barátaihoz, vagy bárkihez, de pszichológiai támogatásul szolgálhat az evés is.
Mint Gyulay Tibor állítja, nincsenek jó és rossz védekezési technikák. Egy a fontos, hogy ismerjük magunkat, tudjuk, hogyan reagálunk, ha közelítünk a komfortzónánk határához, mert csak így tudunk változtatni a viselkedésünkön. Például, ha valaki gyorsabban kezd lélegezni a feszültségtől, megpróbálhat inkább ritkábban nagy levegőt venni helyette, ez elnyomja a tünetet, ami önmagában is megnyugtatóan hat. Megpróbálhatjuk hozzászoktatni magunkat a feszültség elviseléséhez, például elhatározhatjuk, hogy hetente megteszünk két olyan dolgot, ami kívül van a komfortzónánkon. Ha valaki rendszeresen hideg levest kap az étteremben, de nem mer szólni miatta, elhatározhatja, hogy legközelebb visszaküldi a pincérrel. Amennyiben valóban megteszi, ez kettős sikerrel kecsegtet: legyőzte a félelmét, ráadásul meleg levest kap ebédre. Az ilyen próbálkozásokat elő kell készíteni, tudatosítani kell, hogy mi a valódi kockázat, és mi az, amit csak mi látunk annak. Fel kell készülnünk a várható érzéseinkre is, kiszámítva, mi a lehető legjobb s a legrosszabb kimenetel. Nemcsak fokozatosan szoktathatjuk magunkat a feszültséghez, hanem nagyobb lépésekben is, az utóbbi azonban nemigen megy külső segítség nélkül. A félelem leküzdését segíthetik olyan tréningfeladatok, mint a bungee jumping (Figyelő, 2000/20. szám), a szervezet reakciói ugyanis ugyanolyanok a fizikai kihívásokra, mint a pszichikaiakra. Külföldön alkalmazzák azt a módszert is, hogy a tréning résztvevőit kéregetni küldik a metróba: ez remek gyakorlat a komfortzónából való kilépésére.
SZEMÉLYES FELKÉSZÜLÉS. Stressztényező a rossz fizikai, pszichikai vagy szellemi kondíció is. Az utóbbival menedzsereknél általában nincs gond: akinek nem vág az agya, nem tölthet be ilyen munkakört. A másik kettő azonban nálunk még elhanyagolt terület, pedig aki nem terhelhető, az aligha dolgozik optimális hatékonysággal. Ha valaki fel is ismeri, hogy többet kellene mozognia, nem mindig választ jó megoldást. “A nők gyakran aerobikoznak, mert divatos de sokaknak nem tesz jót ez a torna” – hoz példát Gyulay Tibor. Belgyógyászati és fittségi vizsgálatokkal célszerű eldönteni, kinek milyen sportot érdemes választania, az ehhez szükséges profi segítség azonban ritka.
“A jó pszichikai állapot kialakításához nagyon fontos az önismeret, mert a stressz belőlünk is fakadhat” – mondja Fülöpné Fehér Katalin pszichológus. Gyakran nem vagyunk képesek szembenézni azzal, hogy utálunk bejárni a munkahelyünkre, rosszul élünk a párunkkal, nem vagyunk képesek megnevelni a gyerekeinket, mert ha megtennénk, az óriási stresszforrást jelentene. Pedig szembe kell nézni a dolgokkal, mert csak így tudunk változtatni rajtuk. Merni kell belevágni olyasmibe, amitől rettegünk, mert ha megtesszük, a javunkra válhat. “Én kémia szakos tanár voltam, pedig soha nem akartam az lenni. Harmincévesen abbahagytam, hat évre újból beültem az iskolapadba, hogy pszichológus lehessek. Nehéz volt, de ha továbbra is kémiával foglalkoztam volna, ma már biztosan nem élnék” – mondja Fülöpné Fehér Katalin. Elképzelhetőek persze olyan élethelyzetek, amelyeken nem lehet változtatni, például vidéken nehéz állást találni, s lehet, hogy nem szabad otthagyni a jelenlegi munkahelyünket, bármennyire taszító is számunkra. Ilyenkor valamiféle levezetést kell keresnünk, futni, aerobikozni, táncolni járhatunk, hogy “kimozogjuk magunkból” a stresszt. Megtanulhatjuk, hogy ne engedjük közel magunkhoz a negatívumokat, például, hogy ne vegyük fel a főnök piszkálódásait. Az ilyen helyzetekre fel lehet készülni meditációs technikákkal, amelyek erősítik az embert a rossz hatás elkerülésében. Fontos az is, hogy legyenek reális, megvalósítható céljaink. Ha így van, nem félünk a változástól, mert tudjuk annak okát.
“A munkáltatónak érdeke, hogy a dolgozók teljesítőképessége a lehető legjobb legyen. Márpedig ha valaki nem tudja kezelni a stresszt, annak teljesítményromlás, betegség a következménye. Többek között ebből kiindulva, a Dunaferr Egészségpénztár alapvető célja a megelőzés, például sportolási lehetőséget nyújt, rekreációs programokat, horgászatot, lovaglást támogat” – tudtuk meg Müller Katalintól, a pénztár ügyvezető igazgatójától. Szerinte az okokat mindig magunkban kell keresnünk. Bennünk is lehet az oka még a munkahelyi stressznek is, például nem olyan munkát végzünk, amelyet szeretünk. Ha ugyanis szeretjük, amit csinálunk, akkor sok mindenen könnyen túl tudjuk magunkat tenni. Müller Katalin a megelőzést tartja a legfontosabbnak. Ő maga is felkészül a várható stresszhatásokra, például tart a kocsijában gyümölcsöt, szendvicset, ásványvizet arra az esetre, ha egy hirtelen összehívott értekezlet miatt nem tudna ebédelni. Így, ha ilyesmi előfordul, nem borul fel az az egészséges életmód, amelyet kialakított. A stressz káros hatásainak kivédéséhez az egészséges táplálkozás mellett fontosnak tartja a sok mozgást, a természettel való kapcsolatot, a rendszeres pihenést és a kiegyensúlyozott magánéletet. A különböző stresszkezelési technikák közüli választást illetően pedig azt ajánlja, hogy a józan eszünkre hallgassunk, tájékozódjunk, próbáljuk ki a dolgokat, és amellett tartsunk ki, amelyik jólesik.
