Az Európai Unió (EU) külügyminiszterei hétfői luxemburgi megbeszélésükön korábbi ígéretükhöz híven arról határoztak, hogy a jugoszláviai hatalomváltást követően a blokk részben megszünteti az ország – illetve hivatalosan a Milosevics-rezsim – ellen tavaly, a koszovói események után bevezetett büntetőintézkedéseket. Az egyhangúlag meghozott döntés szerint érvényét veszti az olajembargó és a repülési tilalom, ugyanakkor egyelőre életben marad a pénzügyi szankció, amely az EU-országok bankjainál elhelyezett jugoszláv magánvagyonok befagyasztását írja elő, valamint az a rendelkezés, amelynek értelmében magas rangú állami és üzleti vezetők nem kaphatnak beutazási vízumot az EU-ba.
A legnagyobb horderejű intézkedés kétségkívül az olajembargó feloldása, amely már napokon belül éreztetheti hatását a jugoszláviai ellátásban és az árakban. Eltörlésének egyik fő haszonélvezője a horvát INA olajtársaság lehet, amelynek szóvivője közölte, hogy évi 1,5-2 millió tonna többlettermelésre képesek olajtermékekből, és e mennyiségből Jugoszláviának is tudnak szállítani. Hozzátette: logikus, hogy Belgrád a legközelebbi importforrást vegye igénybe. Némi feszültség keletkezhet azonban abból, hogy az INA várhatóan vissza fogja követelni azokat az ingatlanokat, amelyeket a jugoszláv Beopetrol cég az egykori nagy szövetségi állam szétesése után sajátított ki. Ez összesen 187 benzinkutat és hét finomítót érintene. Az adriai vezetéket üzemeltető Janaf társaság szintén kész arra, hogy akár azonnal megkezdje a nyersolaj szállítását jugoszláv finomítók részére.
A szankciók feloldását az EU korábban ahhoz kötötte, hogy Milosevicset adják ki az ENSZ hágai haditörvényszékének, ahol felelősségre vonják a koszovói albánok ellen elkövetett háborús bűncselekményekért. Ezt a feltételt most csöndben ejtették, hiszen úgy tűnik, hogy Milosevics egyelőre a jugoszláv politikai színtér szereplője marad. E helyzetet magyarázva, Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja úgy fogalmazott, gyors jelzést kellett küldeniük Jugoszlávia népének. Joschka Fischer német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy most nem Milosevics volt számukra a prioritás. A vagyonok befagyasztásáról, illetve a vízumtilalomról szóló intézkedéseket szintén enyhíteni kívánják, de a megoldás kidolgozása több hetet vesz igénybe, mivel az EU el akarja kerülni, hogy segítséget nyújtson Milosevics híveinek. –
