Jókora meglepetést keltett Washingtonban az a levél, amelyet Michael Steiner, a német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója írt kollégájának, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójaként ténykedő Sandy Bergernek. A címzett ugyanis megtudhatta belőle, hogy a berlini kabinet “teljes mértékben elkötelezett” a Deutsche Telekomban (DT) meglévő állami tulajdonrész privatizálása iránt, olyannyira, hogy közvetlen érdekeltségét nem csupán 25 százalékra, hanem nullára akarja leszállítani.
Az ügy előzménye, hogy az amerikai pozícióinak erősítésére törekvő DT júliusban megállapodott a VoiceStream Wireless felvásárlásáról. A 45-50 milliárd dolláros – készpénz- és részvénykomponenst, valamint adósságátvállalást is tartalmazó – ügylet nyélbe ütésének azonban akadálya az a törvény, amely szerint 25 százalékosnál magasabb állami tulajdonhányaddal működő külföldi vállalat nem szerezhet meg amerikai távközlési társaságot. A törvény ugyan azt is tartalmazza, hogy a szövetségi távközlési felügyelet (FCC) eltekinthet e feltételtől, s jóváhagyhat valamely ügyletet, ha úgy ítéli meg, hogy az a fogyasztók érdekeit szolgálja. A kongresszusban viszont számos honatya ellenzi a DT tulajdonszerzését, sőt a demokrata Ernest Hollings szenátor az FCC említett jogosítványának megszüntetésére irányuló indítványt terjesztett be.
A DT, illetve Berlin számára a helyzet azzal együtt is kellemetlen, hogy a javaslat valószínűleg nem kapná meg a szükséges többséget a törvényhozásban, s hogy a Clinton-kormányzat is annak elutasítását kéri a kongresszustól, mondván: a korlátozás megerősítése rontaná az amerikai-német, ezáltal az Amerika és az Európai Unió közötti viszonyt, és rossz színben tüntetné fel Washington hozzáállását a globális liberalizációhoz. –
