Szívesebben adóznak a polgárok, ha nem a i”nagy kalapba” megy jövedelmük egy része, hanem maguk dönthetnek arról, hogy milyen nemes célokat szolgáljanak forintjaik. E gondolat jegyében már a kilencvenes évek elején felmerült az éppen népszerűsége mélypontján lévő Magyar Demokrata Fórum néhány akkori politikusában, hogy lehetővé kellene tenni: az állampolgárok maguk rendelkezhessenek személyi jövedelemadójuk bizonyos százalékának felhasználásáról. A kezdeményezés azonban – az államapparátus heves ellenállása miatt – igen gyorsan elvetélt. Az adóhatóság nem posta – érveltek az adószakértők -, ráadásul igencsak költséges megoldás lenne, ha évente több ezer szervezetnek utalgatnának gyakran minimális összegeket.
Akkor még győzött ez a nézet. A szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció politikusai viszont nem törődtek az ellenérvekkel. Ennek köszönhető, hogy a magánszemélyek 1997 óta meghatározhatják, hogy jövedelemadójuk 1 százalékát mire fordítsák, mely civil képződmény – társadalmi szervezet, alapítvány -, vagy nemzeti közintézmény kapja meg azt. Az 1998-ra vonatkozó bevallásban már az szja második 1 százalékának sorsát is az adózó kezébe helyezték: ezt az összeget meghatározott egyházaknak, illetve kiemelt költségvetési előirányzatnak lehet juttatni.
NÖVEKVŐ TÉTEK. Egyelőre úgy tűnik, nincs tovább: vagyis a közeljövőben nem lesz az 1+1-ből 3, esetleg 4 százalék. Ennek ellenére az eddigi tendenciáknak megfelelően bizonyára tovább nő az az összeg, amelyről a magánszemélyek rendelkeznek. Mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH) megtudtuk: a szja-bevallás mellékleteként az idén már 5,86 milliárd forintot ajánlott fel közel 1,5 millió magánszemély (tavaly százezerrel kevesebben éltek ezen jogukkal, a felajánlott összeg pedig több mint 1,2 milliárd forinttal volt kevesebb). Az adóhatóság egyébként a kedvezményezett szervezeteknek – amennyiben igazolják arra való jogosultságukat – október végéig juttatja el a felajánlott összeget. A jogosultság igazolását szeptember 30-ig kell az APEH-hez elküldeni, mégpedig egy e célra rendszeresített Adatlap és melléklete elnevezésű nyomtatványon. Az időpont jogvesztő, tehát amely szervezet addig nem küldi vissza a kitöltött adatlapot, a számára felajánlott összeget – bármennyi legyen is az – nem kaphatja meg. Több kritériumnak is meg kell felelni. Így például fontos feltétel, hogy a magánszemély nyilatkozatának megszületésekor a kedvezményezett már legalább három éve szerepeljen a bíróság nyilvántartásában. Az is alapkövetelmény, hogy a “támogatott” politikai tevékenységet nem folytathat, pártoktól függetlennek kell lennie, s anyagilag sem segítheti azokat. Nem lehet lejárt köztartozása sem, vagy ha mégis van, akkor a számára felajánlott összeg megfelelő részét köztartozásai kiegyenlítésére kell fordítania. A feltételek teljesítése nem túl nehéz, legalábbis első ránézésre. Eddig ugyanis minden évben volt 6-7 ezer olyan szervezet, amely nem tudott hozzájutni a számára felajánlott összeghez (s ez igencsak nagy szám, tekintve, hogy az elmúlt három év mindegyikében összesen 16-18 ezer szervezet szerepelt a felajánló rendelkezésekben kedvezményezettként). Ennek következtében tavaly például 200 millió forint “veszett kárba”, pontosabban a civil szervezetek amúgy is sovány pénztárcája helyett az államkasszában maradt.
EGYHÁZI KÉRÉSEK. Az Országgyűlés éppen most tárgyalja az úgynevezett “1 százalékos” törvény módosításait – amelyeket már a jövő tavasszal benyújtandó rendelkező nyilatkozatoknál is alkalmazni kell -, a feltételek jelentős enyhítése azonban nem szerepel a tervek között. A módosítások kialakításakor a kormányzat figyelembe vette a katolikus egyház (más egyházakkal egyeztetett) javaslatainak egy részét. Ezek között van az, hogy az állampolgárok akkor is rendelkezhessenek adójuk 1 százalékáról, ha a felajánlható összeg nem éri el a 100 forintot. Ma ez még nem lehetséges, amit az érvényes rendelkezések 1997-ben történt bevezetésekor azért tartottak fontosnak, hogy “ne kerüljön többe a leves, mint a hús”, vagyis, hogy ne legyen nagyobb az e jog gyakorlásához kapcsolódó technikai (adóigazgatási, utalási) költség, mint maga az utalt összeg. Emiatt egyébként évente mintegy 70-80 ezer ember nem tud a maga 1 százalékáról rendelkezni. Most viszont a konzervatív kormány beadta a derekát, engedett az egyházi kérésnek, így a jövő évtől a szerényebb jövedelműek is dönthetnek az 1+1 százalékról. Ily módon a költségvetésből mintegy 7-8 millió forinttal juthat több a kedvezményezett szervezeteknek, miközben az adóhatóságnál a növekvő adminisztráció ellenére sem lépnek fel jelentős többletköltségek – állítják a jelenlegi kormányzat szakértői. Ugyancsak a feltételek némi lazítását jelenti, hogy a jövő évtől várhatóan azok is rendelkezhetnek az 1 százalékról, akik az adó megfizetésére részletfizetési lehetőséget vagy halasztást kaptak.
ELUTASÍTOTT JAVASLAT. Nem teljesíti viszont a kormány azt az egyházi kérést, amely azt célozta, hogy a magánszemélyek ne csak a progresszív személyi jövedelemadójuk 1 százalékáról dönthessenek, hanem az elkülönülten adózó személyi jövedelmük után befizetett adó ugyanekkora hányadáról is. Ez ugyanis jóval többe kerülne, mint a száz forint alatti nyilatkozatok figyelembevétele: a jelenlegi rendelkezési lehetőség ebből eredően legalább 10 százalékkal bővülne. Az APEH gyakran azért is találta érvénytelennek a magánszemély nyilatkozatát, mert nem volt összevont adóalapot terhelő adója, csupán ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből, vagy osztalékból származott jövedelme, illetve adófizetési kötelezettsége.
A tervek szerint változik a kedvezményezetti kör is: egyrészt új szervezetek is felkerülnek a listára, míg lesznek olyanok, amelyek eltűnnek onnan. Így például a már megszüntetett elkülönített állami pénzalapok, vagy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram is, mivel felajánlás nem igazán érkezett ide. A parlamenti vita során egyébként nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti képviselők is javasolták, hogy az új Nemzeti Színház építésére a jövőben ne lehessen az 1 százalékot felajánlani. Az indoklás pedig az, hogy a korábbi közhasznú társaság helyett már részvénytársaság viszi a színházzal kapcsolatos ügyeket, s nem lenne szerencsés, ha ez az egyetlen gazdasági társaság kivételezett helyzetbe kerülne. A kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslaton a képviselők egyébként nem sok változtatást indítványoztak. Kormánypárti oldalról azt javasolták, hogy ne növeljék a magánszemélyek adminisztrációs kötelezettségét – azzal, hogy a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékra a kedvezményezett nevét is kötelező legyen ráírni -, mert ez még több érvénytelen nyilatkozathoz vezetne. Bizonyára érzékelve azt, hogy magánszemélyek tömegeinek a felajánlása (a fentebb már említett okokból) a költségvetésben marad, Halász János (Fidesz-MPP) azt indítványozta, hogy e pénzek “ne vesszenek el”, azokat – a következő évi költségvetési törvénybe építve – fordítsák a társadalmi szervezetek támogatására.
