1 Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt 1998 májusában, a két választási forduló között spontán látogatást tett a tőzsdeteremben, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik a Fidesz előretörését látva a párt populistaként értékelt ígéretei miatt heves eladásokba kezdtek.
2 A makrogazdasági adatok 1999 tavaszán tapasztalható jelentős romlása elkedvetlenítette a magyar gazdaságban mindaddig bízó befektetőket. A kormány év közben visszafogta ugyan a kiadásokat, ezt azonban nem kommunikálta megfelelően.
3 Az idén jelentősen csökkent a tőkeszámlákhoz kapcsolódó kedvezmények száma. A lépés- sel elvileg mindenki egyetértett, az időzítéssel már kevésbé, hiszen a rendelkezés nem erősítette az orosz válság miatt amúgy is megcsappant bizalmat a tőzsdei befektetések iránt. Ráadásul 2001-től, a kormány tervei szerint, megadóztatnák a részvényeken elért árfolyamnyereséget is.
4 Befektetők és elemzők a magyar részvénypiac politikai kockázatának növekedéseként értékelték, hogy a kormány megakadályozta a gáz és a gyógyszerek a piac által indokoltnak tartott áremelkedését. Nem volt szerencsés az a mód sem, ahogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megemelte az Antenna Hungária alaptőkéjét, ugyanis erre a néhány héttel korábbi, nyilvános aukción kialakult árszint alatt, a többi tulajdonos kizárásával került sor.
5 Az utóbbi esztendőkben két, többségében állami tulajdonban lévő társaságot is kivezettek a BÉT-ről – a BÁV-ot és a Konzumbankot -, miközben az államilag ellenőrzött cégek közül csak az Antenna Hungária jelent meg a parketten.
6 A kormány retorikájából teljesen hiányzik a tőzsde.
