Nincs elragadtatva a brüsszeli központú Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konföderációja (ICFTU) az Orbán-kabinet szociális téren mutatott teljesítményétől. “Úgy tűnik, a kormány teljesen elzárkózik a szociális párbeszédtől és e téren rendkívül arrogáns” – kifogásolja Anna Oulatar, a szervezet Közép- és Kelet-Európáért felelős vezetője.
A világszerte 125 millió tagot számláló ICFTU – amelynek három magyar tagszervezete van (az MSZOSZ, a Liga Szakszervezetek és az Autonóm Szakszervezetek) – a budapesti kormány legelszántabb bírálói közé tartozik. A szervezet a napokban tárta a nyilvánosság elé éves jelentését a szakszervezeti jogok világszerte tapasztalható megsértéséről, s ha nem is nagy terjedelemben, de Magyarországot is elmarasztalta a szociális párbeszéd elhanyagolása és a Munka Törvénykönyvében végrehajtott – álláspontja szerint korlátozó jellegű – módosítások miatt. Az emlékezetes vasutassztrájk idején a másik nagy brüsszeli központú szervezet, az Európai Szakszervezetek Konföderációjának nagy befolyással rendelkező első embere, Emilio Gabaglio is közleményben bírálta a MÁV – és közvetve a kormány – akkori eljárását.
KELLEMETLEN KÉRDÉSEK. A jelek szerint nem csupán a hivatalból is kukacoskodó szakszervezetek szemét csípi, ami Magyarországon érdekegyeztetés címén történik. Az uniós munkaadókat, munkavállalókat és társadalmi szervezeteket tömörítő Economic and Social Comission “országjelentése” hónapokkal ezelőtt ugyancsak éles kritikával illette a magyar gyakorlatot, amikor megállapította, hogy a szociális párbeszéd már csaknem összeomlott.
Azóta már az Európai Unió (EU) hivatalos intézményei is beszálltak a ringbe. Eneko Landaburu, az Európai Bizottság bővítési főigazgatója nemrég e sorok írójának nyilatkozva első ízben bírálta nyíltan a magyar kormány szociális politikáját. A szókimondó eurokrata kertelés nélkül közölte: Brüsszel azért nem támogatja a szociális fejezet ideiglenes lezárását a felvételi tárgyalásokon, mert így lemondana a nyomásgyakorlás lehetőségéről. Vagyis arról, hogy elérje: Budapest e téren is hozza összhangba politikáját az EU gyakorlatával. Az említett témakörben csupán egyetlen technikai jellegű kérdés vár megoldásra: a magyar fél szociális okokra hivatkozva átmenetileg fenn szeretné tartani a hazai cigaretták 15 milligrammos kátránytartalmát, miközben a közösségben 12 milligramm (sőt nemsokára csak 10 milligramm) az elfogadható szint.
A téma “felizzását” jelzi, hogy a múlt héten Daniel Vaughan-Whitehead információgyűjtő úton Budapesten járt, amelynek során meghallgatta a hazai szakszervezetek panaszait. Mi több, szeptember 22-én hivatalosan technikai jellegűnek nevezett találkozóra kerül sor Brüsszelben magas rangú bizottsági és magyar illetékesek között, amelyen a szociális párbeszéd lesz a központi téma. Nem kétséges, hogy a budapesti küldöttségnek ebből az alkalomból kellemetlen kérdésekre is választ kell majd adnia.
A Figyelőnek nyilatkozó EU-források az egyik fő problémaként a szakszervezetekkel folytatott országos szintű konzultáció hiányát jelölték meg. “Ha országos szinten nem kapnak szerepet, akkor hogyan várható el, hogy a taggá válást követően az EU-szintű érdekegyeztetésbe is bekapcsolódjanak?” – tette fel a költői kérdést az egyik nyilatkozó. A jelenlegi kormány a háromoldalú érdekegyeztetési rendszert (kormány, munkaadó, munkavállaló) kétoldalúval (munkavállalók és munkaadók) váltotta fel, ami önmagában még nem okozna problémát, hiszen az EU-tagállamokban van példa mindkét rendszerre. Arra azonban már kevésbé, hogy a kabinet a munkavállalók sorsát alapvetően érintő kérdésekben se kérje ki a szakszervezetek álláspontját, vagy ne próbáljon megegyezésre jutni velük. Brüsszelben osztják a magyar szakszervezetek aggályait, hogy a kormány helytelenül járt el, amikor adózási és költségvetési kérdésekben nem tárgyalt velük, sőt a minimálbérek emelését is egyoldalúan jelentette be.
FAGYOS LÉGKÖR. Nem süket a kormány, a szociális partnerek jelzéseire reagál és a javaslatait mindenki számára megtekinthetően az Interneten is közzéteszi – mondja Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki szerint Brüsszel nem illette kritikával a magyar érdekegyeztetés gyakorlatát. A politikus részt vesz a szeptember 22-i megbeszélésen, ahol elmondja majd: van ugyan javítani való a szociális párbeszéd jelenlegi formáján, de a szerkezet jó és a kormány igenis részt vesz a folyamatban. “Kialakult piacgazdaságokban azonban kétoldali egyeztetésekre van szükség, a vitás kérdéseket főként ágazati szinten kell megvitatni a munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek” – reagált a vádakra az államtitkár.
Ennek ellenére magyar munkaügyi szakemberek is érzik, hogy Brüsszelben fagyosabbá vált a légkör a 13. fejezet tárgyalása kapcsán. Ezt részben a magyar és a nemzetközi szakszervezetek intervencióinak lehet betudni. Őry Csaba szerint a magyar szakszervezetek egyes – politikai tisztséget is viselő – vezetői szerepzavarban vannak, amikor az adó és költségvetésügyekbe közvetlen beleszólást követelnek maguknak. Az európai szakszervezeti tömörüléseknél pedig gyakran nem győződnek meg a Magyarországról kapott információk helyességéről. Az sem teljesen kizárható azonban, hogy az unió fokozott figyelme a szociális párbeszédre más tőről fakad: lehet, hogy ezt a “puhább” témakört használják fel időhúzásra.
Anna Oulatar szerint a problémák oka is a szakszervezetek széttöredezettsége. Nagy luxusnak tartja azt, hogy Magyarországon hat konföderáció is van. A nyugat-európai szakszervezetek már megkezdték az alkalmazkodást a globalizáció követelményeihez, amely sokszor eltérő profilú cégek és ágazatok összeolvadásával jár. “Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy hat nagy konföderációt tartson fenn” – hangsúlyozza az ICFTU térségünkért felelős részlegének vezetője.
