Majdnem mindent vagy majdnem semimit – röviden így lehetne jellemezni a pénzügyi tárca adórendszert érintő változtatási javaslatait. Mégpedig azért, mert miközben a társasági adótörvény csaknem minden paragrafusában terveznek jövőre némi módosítást, vagy például a jövedéki adótörvényt is alaposan átszabják, addig sok egyéb adótörvényben – áfa, helyi adók, szja – alig lesz változás.
Az elmúlt két évben éppen fordított volt a helyzet: a társasági és osztalékadóról szóló törvény alig változott, miközben más adótörvényekben voltak “nagyobb lélegzetű” módosítások. Mindez abból a szempontból igen kedvező volt a gazdálkodó szervezetek számára, hogy az állandóan változó jogi környezetben legalább volt némi stabilitás is. A vállalkozók legnagyobb szívfájdalma ugyanis évek óta éppen az volt, hogy az adótörvények kiszámíthatatlanok, állandóan változnak, s ilyen körülmények között lehetetlen stratégiai tervezést folytatni.
Utoljára 1997. január 1-jei hatállyal szabták át jelentősen a társasági adóról szóló törvényt, s most 2001. január 1-jétől ugyancsak fontos változások életbe lépése várható. A módosítások egy részére azért van szükség, mert jövőre változik a számviteli törvény, amely új előírásokat fogalmaz meg az értékcsökkenés, az értékvesztés elszámolására, valamint a céltartalék képzésére. A két törvény közötti összhang biztosítása végett módosítják a társasági adótörvény adóalap-korrekciókra vonatkozó szabályait. Ugyan az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk dátuma továbbra sem ismert, bizonyos intézkedéseket – amelyek főleg az adókedvezmények rendszerét illetik – már most átvezetnek a társasági adótörvényen.
A módosítások harmadik nagy csoportját azok a változások teszik ki, amelyeket a társasági adótörvény működése során szerzett tapasztalatok, s a gazdasági környezet változása indokol. Ezek között vannak a szabályok egyszerűsítését szolgáló lépések, többségüknél azonban az adóalap szélesítése, illetve védelme a kitűzött cél. Annak ellenére is, hogy a pénzügyi tárca a kibontakozó heves ellenállás láttán gyorsan letett arról a tervéről – amely egyébként igen nagy mértékben szélesítette volna az adóalapot -, miszerint a hitelintézetek és a befektetési társaságok kockázati céltartalékaikkal nem csökkenthették volna a jövő évtől adómentesen az eredményüket, sőt a 2001. január 1-jén meglévő céltartalékuk után is meg kellett volna fizetniük – igaz, csak három év alatt – az elengedett társasági adót. Ami ezen időszak alatt tetemes bevételt, akár 15-16 milliárd forintot is hozott volna a büdzsé számára. Így viszont a gazdálkodó szervezeteknél és a pénzügyi tevékenységet folytatóknál a pénzügyi tárca számításai szerint jövőre várhatóan 11 milliárd forintos tehercsökkenés következik be. Az ez évi várható 286 milliárd forintos társasági adó- és osztalékadó-bevétel után ezért jövőre – a pénzintézetek nélkül – 317 milliárd forint bevételre számít ilyen jogcímen a költségvetés.
A pénzügyi tárca elképzelései egyébként vegyesek: vannak köztük az adózók számára kedvezőek is, de mégis inkább a szigorítások, mint az enyhítések jellemzik a törvényjavaslatot. Az előbbiek közé sorolható a két új adókedvezmény bevezetése, a veszteségelhatároláshoz kapcsolódóan annak rögzítése, hogy az alapítási, átszervezési költségekkel is korlátlan ideig lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, vagy az is, amely szerint a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény – az adóévi beruházási érték 2 ezrelékéről 1 százalékra – növekszik. A pénzügyi tárca számításai szerint a készletek, értékpapírok és befektetések után felmerülő értékvesztések elszámolásának változása ugyancsak kedvezően érinti a vállalkozásokat. Az adóalap-kiesés nagyobb része a nagyvállalkozásoknál lesz kimutatható, azonban ha az adóalapból kieső összeget az adózás előtti eredményhez viszonyítjuk, akkor az állapítható meg, hogy a kisebb cégek járnak jobban. Hasonló a helyzet az értékcsökkenési leírás szabályaiban tervezett változásokkal: a kis értékű eszközök értékhatárának emelésével, vagy azzal is, hogy 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik azon eszközök értéke, amelyeknél a számviteli törvény szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenés lesz érvényesíthető.
Akadnak olyan változások is, amelyek minden vállalkozást sújtanak, persze különböző mértékben. Így például szigorítják az alultőkésítésre vonatkozó szabályokat, vagy a “nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségekre” vonatkozó rendelkezéseket is, s az értékcsökkenésre vonatkozó új szabályoknak sem mindegyike kedvező. S bár a hazai mikro-, kis- és középvállalkozók erősítése, preferálása a kormány gazdaságpolitikájában kiemelt cél, ennek ellenére éppen ezek járhatnak a módosításokkal a legrosszabbul. Feltéve persze, ha a kormány, majd az országgyűlés is áldását adja a tárca azon elképzelésére, hogy módosuljon a vásárolt készletre vonatkozó elszámolás; ez csaknem 40 milliárd forinttal növelné az érintettek adóalapját, a tényleges adóbevételi többlet pedig meghaladná a 4 milliárd forintot.
Az uniós jogharmonizáció jegyében is számos változás lesz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben. Az EU-szabályozás szellemében vezetik be például az említett két új adókedvezményt, vagy az is a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló változtatás, hogy a számviteli törvény a december 31-étől eltérő mérlegfordulónapot is lehetővé teszi, s ennek megfelelően változnak a társasági adóra, illetve az előlegre vonatkozó bevallási és befizetési határidők is. Ugyancsak a nemzetközi szabályozás felé való közelítést jelentette volna, ha megszüntetik a társasági adóban a december 20-i feltöltési kötelezettséget. A gazdálkodó szervezetek számára kedvező változásból azonban minden bizonnyal semmi sem lesz: nem találtak ugyanis olyan megoldást a szakértők, amely nem járna a költségvetés számára jelentős adóbevétel-kieséssel. A feltöltés helyett alapvetően két megoldás bevezetésének lehetőségét vizsgálták: az egyik szerint a bázis alapjául szolgáló adót valorizálnák, a másik szerint pedig az adóelőleget a várható adó alapján kellene bevallani, illetve fizetni. A pénzügyi tárca szakértőinek számításai szerint mindkét esetben akár az 50-60 milliárd forintot is elérheti az átálláskor az adókiesés, amely ráadásul egy év alatt nem is szűnne meg teljesen. Éppen ezért letettek korábbi kedvező elképzeléseikről, ehelyett inkább szigorítások mellett döntöttek: az adóévben jogelőd nélkül – tehát újonnan – alakuló vállalkozásokra is vonatkozik majd a feltöltés, sőt a külföldön tevékenységet végzőkre (off-shore cégekre) is, ráadásul ez utóbbiak a jövőben adóelőleg-fizetésre is kötelesek lesznek. S bár az is felmerült, hogy az egyszeres könyvvitelt vezetőkre is vonatkozzon a feltöltési kötelezettség, ezen szándékukról azonban mégis letettek a pénzügyesek.
