Mint az okos népmesei leiány, hozott is változást, meg nem is július elseje a befektetési alapok magyarországi életében. E jeles naptól fogva ugyanis a külföldi (az OECD-országokban működő) befektetési alapok jegyeit is lehet itthon forgalmazni – így rendelkezik az 1995-ös devizatörvény januárban hatályba lépett módosítása. Törvényileg tehát lehetővé válik, hogy magyar devizabelföldi a nagyhírű nemzetközi befektetési társaságok jegyeiből vásárolhasson. Gyakorlatilag azonban aligha fog a hazai kisbefektető akár egy jegyet is hazavinni ezek közül. Mindez annak a következménye, hogy a parlamenti ülésszak utolsó munkanapjaiban módosított értékpapírtörvény előírja: a befektetési alapokról szóló 1991-es törvény számos paragrafusát a jegyeit nálunk forgalmazó külföldi befektetési alapoknak is teljesíteniük kell. Ezek az előírások viszont olyan feltételeket támasztanak, amelyeket jelenleg egyikük sem teljesít.
A külföldiek persze e helyzetet úgy értékelik, hogy a magyar alapok túlszabályozott környezetben kénytelenek működni. Indokolatlannak tartanak bizonyos adminisztratív előírásokat és ügyfél-tájékoztatási kötelezettségeket. Megjelenésüket azonban leginkább az egyes alapok portfóliójára vonatkozó előírások gátolják. A külföldiek ugyanis jószerével szabadon kombinálhatják a pénz- és tőkepiaci eszközöket, ezzel szemben a hazai alapoknak portfóliójuk 15 százalékát likvid eszközben – azaz úgynevezett jegybankképes értékpapírban vagy banki eszközökben (számlán, betétben) – kell tartaniuk. A magyar szabályozásban ennek az eredete egészen 1991-re nyúlik vissza; magyarázata abban rejlik, hogy akkoriban a tőzsdén jóval kevesebb részvény forgott, s a pénzügyi piacok is sokkal kisebb forgalmat bonyolítottak le.
A másik hazai kikötés, hogy egy-egy eszközből – azonos kibócsátó azonos típusú értékpapírjából – legfeljebb 5 százaléknyi lehet az illető alapban. Így a magyar befektetési jegyekben az alapkezelők nem tudják például a viszonyítási alapnak (benchmark) tekinthető BUX-ot sem leképezni, mivel abban a Matáv, a Mol, a Richter és az OTP aránya egyenként a 15 százalékot is meghaladja.
Az egyöntetű hazai szabályozást a magyar befektetési alapkezelők természetesen kedvezőnek tartják: a versenyfeltételek így egyenlőek. A törvényalkotóknál tehát, úgy tűnik, meghallgatásra találtak a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjainak azon érvei, miszerint ellenkező esetben a külföldiek jelentős előnyt élveznének az itteni piacon (Figyelő, 2000/2. szám).
LIBERALIZÁCIÓ. Az egyenlő elbírálásnak – hazai társaság vezetőjeként – Gáti László, a Union-Takarék Alapkezelő Rt. vezérigazgatója is örül. Mégis arra figyelmeztet, hogy a befektetési alapok szabályozása nem térhet el hosszú időn át az uniós normáktól, azaz mielőbb liberalizációt kellene végrehajtani e téren is. A vezérigazgató persze nem titkolja, ezzel “hazabeszél”: mint a Németországban sikeresen működő, a DG Bankcsoporthoz tartozó Union Investment alapkezelő magyarországi leányvállalata, érdekében állna, hogy a külföldi alapok jegyeit itt forgalmazhassa. A Union Németországban és annak határain túl működő értékpapíralapjaiból már össze is állítottak egy 5 elemű csomagot erre az eshetőségre. Ezek közül hármat pedig a piac tesztelése céljából szívesen forgalmaznának nálunk is. “Ezzel azonban várniuk kell addig, amíg a befektetési alapokról szóló törvényt nem módosítják oly módon, hogy a magyar alapokra is unió-konform szabályok legyenek érvényesek” – mondja Gáti László.
ELSŐK KÖZÖTT. Nem szeretne várni viszont a magyar piacra lépéssel az osztrák Capital Invest. Ősszel – amikor már tisztábban látható a befektetési alapokat érintő szabályok teremtette új helyzet – Magyarországon is megkezdenék egy vagy több alap jegyeinek forgalmazását. Sudár Gábor, a CA IB, a Capital Invest magyarországi partnerének osztályvezetője azt hangsúlyozta: semmiképp sem akarják elmulasztani azt a lehetőséget, hogy az elsők között jelen legyenek ezen a területen. Ezzel viszont kénytelenek a jelenlegi szabályozási környezethez alkalmazkodni, vállalniuk kell tehát, hogy csak kifejezetten erre a piacra dedikált befektetési alapokkal jelennek meg. Ha egy külföldi ezt az utat választja, akkor vagy létrehoz egy vadonatúj alapot, vagy egy már meglévőt formál át. A jogszabálytól remélt versenyelőnyök elmaradása miatt azonban így legfeljebb a nagyobb tapasztalatra, illetve a jó renoméra építhetnek azok az alapkezelők, amelyek stratégiai megfontolásból mihamarabb elkezdenék jövendő befektetéseikhez a tőkegyűjtést. Az viszont, hogy lehet-e csak ezekre a feltételezett előnyökre – a múltra és a hírnévre – építeni, Sudár Gábor szerint erősen kérdéses. Úgy véli, csak bizonyos szempontból speciális (iparági, egzotikus piacokat lefedő) alapoknak van itthon esélyük a tőkegyűjtésre. Következésképpen képtelenség megjósolni, hogy e legutóbbi törvényi módosulások után miképp alakul át a hazai befektetési alapok piaca.
Mindennek ellenére érezhető, hogy a külföldi alapok igenis nagy lehetőséget látnak az országban. Franz Otto, a DG Bankcsoporthoz tartozó Takarékbank igazgatósági tagja úgy véli, a befektetési alapok által kezelt magyarországi vagyon hamarosan megtöbbszöröződhet. A németországihoz hasonló robbanásszerű fejlődés mehet végbe, aminek legfőbb feltétele az infláció – s ezzel együtt a kamatszint – csökkenése. A bővülő piacról pedig senkinek sem érdeke kimaradni. Helyet biztosítani viszont csak korai megjelenéssel lehet. A mai sokszereplős – 25 alapkezelőt felvonultató – piac Franz Otto szerint csak 10 alapot lesz képes eltartani, a pozíciókat tehát mihamarabb érdemes kiépíteni.
UNIÓS ILLESZKEDÉS. Az építkezés menetrendjét azonban jelentősen befolyásolja a jogszabályi liberalizáció tempója. A Bamosz közreműködésével immár elkészült a magyar alapokra vonatkozó előírások “revíziója”, s megszületett az uniós normákhoz illeszkedő törvény tervezete is. Ezt a hivatalos elképzelések szerint jó esetben még ebben az évben elfogadhatja a parlament. Miként Sudár emlékeztet: a devizatörvénynek a külföldi alapok hazai megjelenését lehetővé tevő tavaly decemberi módosításakor abban bíztak, hogy annak 2000. július elsejei hatályba lépéséig megszületnek a befektetési alapokat érintő egyéb elengedhetetlen jogszabályi keretek. –
