Üzletileg kétségtelenül logikus, ám a tőzsidei kereskedés átláthatóságát illetően meglehetősen vitatható tranzakciót hajtott végre a Rába Rt. május második felében. A győri székhelyű társaság közleménye szerint 1 millió 410 ezer 220 darab, a cég alaptőkéjének több mint 10 százalékát kitevő saját részvényt vásároltak fel május 23-án, 2980 forintos árfolyamon a börzén kívül, a napi tőzsdei átlagárnál 5,9 százalékkal drágábban. Minderre az idei rendes közgyűlés adott felhatalmazást, ahol egyébként rendkívül magas, 45 százalékos részvényenkénti osztalékfizetésről is határoztak. Sok kisbefektető számára visszatetszést keltett a tranzakció, hiszen a részvényvásárlási ügylet részleteit a Rába csak meglehetősen vázlatosan közölte.
ÚJ JÖVŐKÉP. A papíronkénti 450 forintos osztalék fizetése és a saját részvények visszavétele az idén márciusban elfogadott stratégiai koncepció jegyében zajlott le. Az új jövőkép szerint a vállalat nagyobb, az iparági standardokat jobban közelítő tőkearányokat alakít ki. A társaság rendes évi közgyűlése felhatalmazta a menedzsmentet, hogy az a Rábaköz Kft. kezében lévő – az alaptőke 5,51 százalékát kitevő – csomag bevonásán túlmenően, a Rába csökkentett alaptőkéjének további 10 százaléka erejéig saját részvényeket vásároljon. A május végén lebonyolított részvényvásárlás, valamint osztalékfizetés csaknem 10 milliárd forintjába került a társaságnak, azaz rövid idő alatt az alaptőke 75, a saját tőke 31 százalékának megfelelő összeget vontak ki a vállalatból. (Mivel az osztalékfizetéshez feltehetően kölcsönfelvétel is szükségessé vált, a Rába igencsak eladósodott, közel került a gépipari cégeknél kritikusnak tekintett – a saját tőkére vetített – 30 százalékos eladósodottsági szinthez.)
A hatékonyabb tőkestruktúra megteremtésével párhuzamosan megkezdődött az üzletágak átszervezése is. Ősz elejéig átszervezik a központi szolgáltatásokat. A Rába arra törekszik, hogy egyfelől a személygépjármű-alkatrészek, másfelől a futóművek gyártást fejlesszék tovább. A vállalat azonban azt is felismerte, hogy a jelenlegi helyzetben nem adódik számára gyors növekedési, valamint terjeszkedési lehetőség, így egy racionálisnak tekinthető döntést hozott: alaptőkét csökkent. Mindezek fényében a részvények visszavásárlása is indokoltnak tűnik.
A részvénytársaságok tranzakcióit övező nyilvánosság hiánya azonban aggodalmat ébreszt az elemzők körében, többek között a kistulajdonosi érdekek mellőzése miatt. A részvényvásárlás időpontját például a cég csak május 23-án tette közzé a Magyar Tőkepiac hasábjain. Ez a lap pedig nem a kisbefektetők napi olvasmánya. A mostani eseményről – a szokásoktól eltérően – országos napilap csak a közlemény megjelenését követő napon tudósíthatott, akkorra azonban a tranzakció már lezárult. Ha valamelyik kistulajdonos fülébe mégis “időben” eljutott az információ, akkor is el kellett fáradjon az egyik közreműködő, a CIB Bank valamelyik fiókjába, ahol megtehette ajánlatát. Ha sikerült számlát nyitnia, meghatároznia az eladási árat, valamint elérnie, hogy részvényeit transzferálják, akkor reménykedhetett csak, hogy jó áron túladhat tulajdonán.
A Rába közleménye szerint a magánbefektetői körből 110 ezer felajánlás érkezett. Arról nem tudósítanak viszont, hogy közülük hányat fogadtak el. Csupán annyit publikáltak, hogy a befektetői felajánlások 83,25 százalékos mértékben teljesültek. Két dolgot viszont biztosan lehet tudni: egyrészt az ajánlatok meghaladták az alaptőke 10 százalékát, másrészt a visszavásárolt részvények 59 százaléka a Rába Rt. papírjainak felét birtokló 5 nagytulajdonostól származott. A visszavásárlási árfolyamot pedig egy háromtagú bizottság állapította meg, amelynek vezetője a Rába igazgatósági elnöke, Jancsó Péter volt, aki egyben a gépipari cégben 10 százalékos tulajdonnal bíró Graboplast vezérigazgatója is.
Adódik a kérdés, hogy a Rába miért zavarta le ilyen gyorsan a tranzakciót. Az illetékesek ezt azzal indokolták, hogy így mentesült a cég a visszavett részvényekre eső osztalékok kifizetésétől, illetve a tőzsdei átlagártól sem kellett lényegesen eltérni felfelé. Az osztalékfizetés elkerülésére vonatkozó indok elfogadhatónak tűnik, az viszont már kevésbé, hogy az ügyletet miért nem a tőzsdén hajtották végre, ahol elképzelhető, hogy – valamivel hosszabb idő alatt – talán nem az idei legmagasabb áron kellett volna a részvényeket megvásárolni.
HOMÁLYOS PONTOK. Az sem egészen világos, hogy a hivatalosan bejelentett részvénymennyiséget érintő kötésen felül kik adhattak még el, illetve vehettek meg szintén 2980 forinton egy-egy 65 ezer 903, illetve 249 ezer 756 darabos csomagot az átkötés napján, amikor a napi tőzsdei forgalomban ennek közelébe sem ért a kurzus. A Rábánál erről nem tudtak információval szolgálni.
A Rába részvényvásárlását illetően mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy ha az értékpapírtörvény rendelkezéseit nem is sértette meg a társaság, a törvény szellemének mennyiben felel meg a tőzsdei kereskedelem nyíltságát megkérdőjelező akció. Abban pedig csak reménykedni lehet, hogy a bennfentes személyek tulajdonában történt változásokról, ha késéssel is, de valamikor mégiscsak értesülhet a közvélemény. –
