tovább dagad a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Az ICT (információs és kommunikációs technológia) felügyelete a kormány kedden meghozott, de már hetek óta várható döntésével a hivatalhoz került. A döntésnek kétségkívül van pozitív vetülete: mindenekelőtt az, hogy a kormány felismerte az új technológia fontosságát. Ráadásul korábban azt tervezték, hogy információs kormánybiztos (államtitkár) felügyelné a MeH-ben a számítástechnikát, ami mindenféleképpen csonka megbízatás lett volna, hiszen ezt a területet ma már mindenütt együtt kezelik a távközléssel.
Mégsem mondható, hogy az új világ követelményeinek megfelelően járt volna el a kormány. Bármennyire is fontos, hogy ezt a stratégiailag döntő területet valaki gondozza, nem szerencsés, ha a felügyeleti tevékenység – addig is, amíg angol mintára meg nem erősítik e főhatóságot, ha egyáltalán megteszik – a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik. Amennyiben el is fogadjuk azt az érvelést (miért ne tennénk), hogy közép- és hosszú távú tervezésre szükség van, s erre a német típusú kancelláriák a legalkalmasabbak (ezt már csak nagyon vonakodva vagyunk hajlandóak aláírni), akkor sem érthetünk egyet azzal a törekvéssel, hogy a mindennapi ügyek menedzselését is a MeH lássa el.
Még abban az esetben sem, ha a szakminisztérium nem állt a helyzet magaslatán. De erről láthatóan szó sincs, hiszen a kormányfő többször világossá tette: nem Katona Kálmán munkájával van baja, a szerkezeti átalakítás oka a terület fontosságának hangsúlyozásában keresendő. Ráadásul az új kormánybiztosi feladattal éppen a kiakolbólításába már belenyugodott minisztert bízta volna meg Orbán Viktor. Katona érthető módon nemet mondott. Miniszterből kormánybiztossá válni: ez semmiképpen sem tekinthető felfelé ívelő karriernek. Ráadásul a felkérés azután érkezett, hogy az addigi jelölt, Vahl Tamás véglegesen nemet mondott.
Az információs társadalom nem azonos az informatikusok társadalmával – mondta a miniszterelnök, amikor bejelentette, hogy a MeH bekebelezi az ICT-t. Ez kétségkívül igaz, de a kormányzás sem lehet azonos a miniszterelnökség centralizált hatalmával.
Vigyázni kell, nehogy kipukkadjon a Kisgömböc. –
