Gazdaság

KORMÁNYZATI KIRAKÓS – Én ideteszem, s te odaállsz

A közlekedési tárca szétdarabolása a múlt héten vált véglegessé. Az infrastrukturális tárca darabjaival elkezdett kirakós azonban a kormány egészét érinti.

Két évig Orbán Viktor miniszterelnök nem tudta eldönteni, szeresse-e a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot (KHVM), vagy átalakítsa annak felépítését. A múlt héten az utóbbi elképzelés győzedelmeskedett, s a KHVM feldarabolásával egyet nem értő Katona Kálmán miniszternek mennie kell.

POLITIKA. Sokan úgy vélik: a három, egymástól látszólag távol álló területért felelős infrastrukturális minisztérium alatt már 1998-ban, a Fidesz-FKGP-kormány megalakulásakor elkezdett ketyegni a politikai időzített bomba. A kormányt alkotó pártok közti koalíciós egyezkedés során ugyanis Torgyán József pártelnök – az általa megálmodott vidékfejlesztési csúcsminisztérium részeként – igényt tartott a KHVM-re is. A minisztérium azonban nem került kisgazda irányítás alá. Torgyánnak be kellett érnie egy ígérettel. Azzal, hogy 2000-ben, Göncz Árpád távozása után, a Fidesz a kisgazda elnököt támogatja a köztársasági elnök megválasztásakor.

A koalíciós alku két évig nem okozott feloldhatatlan feszültségeket. Amint kiderült, hogy Torgyán nem vállalja, vagy nem vállalhatja a köztársasági elnök szerepét, ismét megindult a koalíciós alkudozás – legalábbis egyes kormánytagoktól származó információk szerint, bár mindezt a miniszterelnök határozottan cáfolta. Elemzők mindenesetre valószínűsítik, hogy a kormányfő valójában a koalíciós átalakítás kényszere miatt akarja ízekre szedni az egy évtizede változatlan formában működő infrastrukturális tárcát.

A KHVM küszöbön álló átalakításával kapcsolatban egyelőre semmi sem biztos igazán, a kormányfő lapzártánk után közli a pontos forgatókönyvet. Bármelyik megoldást is választja a kabinet – az ICT (információs és kommunikációs technológia) gazdasági tárcához kerülése éppen úgy elképzelhető, mint az, hogy a területet a Miniszterelnöki Hivatalban megalakítandó informatikai államtitkárság alá rendelik – szakértők úgy vélik, a lépés mindenképpen több hónappal visszavetné az infrastrukturális tárca által megindított folyamatokat. Ezen belül az egységes hírközlési törvény (EHT) megszületésének késése járna a legnehezebben orvosolható következményekkel.

A KHVM által kidolgozott törvénytervezet elfogadása nélkül ugyanis szó sem lehet a távközlési piac liberalizációjáról. Hosszabb távon viszont a hírközlés más tárcához kerülése csak kisebb zavarokat okoz. Az ágazattal kapcsolatos hatósági feladatokat a jövőben – brit mintára – az önállóvá váló Hírközlési Főfelügyelet látja majd el.

SZAKMAI BUKDÁCSOLÁSOK. Joggal merülhet fel a kérdés: ebben az esetben miért lett fontos a miniszterelnök számára a hírközlés különleges kezelése? Szakértők szerint a kezdeményezés elsősorban a tárca szakmai munkájával kapcsolatos kritikákkal magyarázható. Az első kisebb lépéshibát akkor vétette a szakminisztérium vezetése, amikor az 1800 megahertzes rádiótelefon-szolgáltatások koncessziós jogosítványainak elnyerésére kiírt tenderből várható költségvetési bevételt kezdetben mintegy 5 milliárd forintra becsülte. A tender lebonyolítására, a koncessziós jogosítványok kiadására vonatkozó tervek módosítása után ugyanis a pályázat ennél lényegesen magasabb, 72 milliárd forintos bevételt hozott.

A kételyeket erősítették a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ez év márciusában napvilágot látott telefontarifa-számításai. A statisztikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Matáv Rt. – a KHVM jóváhagyásával – túlemelte tarifáit a februári módosítások során. Miközben a kormány az antiinflációs politika jegyében átlagosan legfeljebb 6 százalékos díjelemelést engedélyezett, a KSH számításai szerint a Matáv 8,4 százalékkal drágította szolgáltatásait. Katona hiába állította, hogy a statisztikusok elszámolták magukat, és nem vették figyelembe a keveset telefonálók számára kialakított kisfogyasztói csomag év végéig várható hatásait. A miniszterelnök környezetében arról beszéltek: a Matáv az orránál fogva vezette a KHVM-et.

Az pedig már csak a hab volt a tortán, hogy a kormányt a XXI. század hipermodern mezébe öltöztető informatikát, a tárca látszólag mostohán kezelte. Az utóbbi két esztendő arra volt elegendő, hogy a KHVM összeállítsa az elektronikus kereskedelem, illetve az internetes ügyintézés feltételeinek megteremtéséhez szükséges elektronikus aláírás, s az ilyen “iratok” szabályozásának koncepcióját. Kérdéses marad persze, hogy az új helyen látványosan javul-e az informatikai ügyek kezelése.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik