Még nem szerelték le a Május 1. út feliraitokat a Hermina úti házak faláról, amikor a 35-ös számú ház lakói összefutottak, mert egy ismeretlen nevű vállalkozás cégtábláját fúrták fel az épület falára. Egy évtizeddel később már nem cseng a magyar füleknek ennyire idegenül a Graphisoft neve, s a nemzetközi hálózattal rendelkező szoftverfejlesztő cég mostantól még inkább szem előtt lesz. Lapunk megjelenését megelőzően, május 16-án vélhetően már megszülettek ez első üzletkötések a BÉT új tagjaként debütáló társaság törzsrészvényeire.
A magyarországi elemzők és több hazai befektető is komoly sikereket jósol a világ több országában jelen lévő cég papírjainak. Még akkor is, ha a frankfurti Neuer Markton – az 1998-as bevezetést követően – nem éppen kiemelkedően szerepelt az építészeti szoftvereket fejlesztő társaság. A bevezetést követő néhány hónapban egészen 30 euróig emelkedett a részvény kurzusa, majd az érdeklődésnek az orosz válságot követő hiányában 10-12 euróra zuhant az árfolyam. Bojár Gábor, a cég alapítója és elnök-vezérigazgatója, nagyon tudatosan vitte a parkettre a társaság papírjait. Mindenáron el akarta kerülni 1998-ban, hogy “emerging market” alapok vegyék meg a részvényeket, éppen ezért a Nomurától kifejezetten azt kérte, hogy a road show-t technológiai papírok iránt érdeklődőknek tartsák. A papír pozicionálását szolgálta az is, hogy a bevezetett társaság – a Graphisoft N.V. – hollandiai bejegyzésű.
Az 1998 őszén bekövetkezett árfolyamtörés azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a piac a menedzsment szándékaitól függetlenül kezeli a Graphisoftot. Az orosz válság annak ellenére letörte a papírok árát, hogy a Graphisoft-csoport tevékenységében ezrelékekben mérhető az oroszországi üzlet súlya, és a volt szocialista piacok szerepe is elhanyagolható.
A Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetés hírére az utóbbi hónapokban azonban ismét erőre kapott a részvény, ez év márciusától a 20 és 26 euró közötti ársávban mozgott az árfolyam (lásd a grafikont a 64. oldalon). A magyarországi bizalmat látszik alátámasztani, hogy a megelőző hónapokban feltűnően megélénkült frankfurti kereskedés során, több magyarországi befektető is komoly csomagokat vásárolt. A budapesti bevezetést azonban mégsem a befektetők régóta tapasztalható nyomása indokolja elsősorban, bár kétségtelen, hogy a kisbefektetők számára nem volt problémamentes a frankfurti kereskedés. A “hazai pályának” más előnyét is szem előtt tartják a társaságnál: miközben a frankfurti Neuer Markton a Graphisoft elvész a technológiai papírok tengerében, addig Budapesten kifejezetten érdekes részvénynek számít. Ez például abban is megnyilvánul, hogy az elemzők lényegesen többet foglalkoznak itt a céggel, mint Frankfurtban. A sajtó odafigyeléséről nem is beszélve.
A Graphisoft elnök-vezérigazgatója további előnyöket is remél a papír magyarországi tőzsdei bevezetésétől. Egyrészt a hazai piacon már kezd kialakulni egy, a technológiai társaságokat preferáló kis és középbefektetői kör. Ez a tény pedig feltehetően előbb-utóbb a tőzsdézők szélesebb rétegében is kedveltté teszi a társaság papírjait. A budapesti jegyzés mellett szólt az is, hogy bizonyos nagy befektetési alapok Bojár Gábor szerint komoly pénzeket csoportosítottak a kelet- és közép-európai régióba, így ezek a források is jobban elérhetőek lesznek a Graphisoft számára. Végül pedig úgy kalkulál a céget jegyző üzletember, hogy esetlegesen felmerülő szakemberproblémáira is Magyarországon találhatja meg az ideális megoldást.
Hangozzék bármily elegánsan is, hogy a cég hollandiai bejegyzéssel bír, ez a körülmény több kisebb-nagyobb kellemetlenséget okoz a befektetőknek, dacára annak, hogy többségben magyar személyek tulajdonában van a társaság. Ilyen költséges bosszúság például (természetes személyek számára), hogy nemcsak a Németországban vásárolt részvények hazai értékesítése után kell megfizetni a 20 százalékos forrásadót, hanem a BÉT-en megszerzett részvények után is. Ennek az az oka, hogy a külföldinek minősülő Graphisoft-részvények nem helyezhetők tőkeszámlára. A másik kényelmetlenség, hogy a holland társasági törvények értelmében a Graphisoft éves közgyűléseit Amsterdamban vagy Haarlemben kell megtartani. Így minden bizonnyal még a szokásosnál is kevesebb kisrészvényes vehet majd részt ezeken az eseményeken. Tovább nehezíti a befektetők dolgát, hogy minden, a társasággal kapcsolatos fő kérdést a holland jog szerint kell megtárgyalni.
A magyarországi bevezetés egyébként nem párosul újabb részvények kibocsátásával. Ez egyáltalán nem meglepő, tekintettel a társaság tulajdonában lévő több mint 18 millió eurós rövid lejáratú betét- és pénzeszközállományra. A stabil nyereségtermelő képesség sem teszi szükségessé friss tőke bevonását.
A budapesti bevezetés várhatóan nem az utolsó ilyen jellegű tőkepiaci akciója a Graphisoftnak. Ha a robbanásszerűen fejlődő amerikai üzletáguk is megáll már a saját lábán, akkor Bojár Gábor akár a részvénynek a Nasdaqra történő bevezetését sem tartja kizártnak.
