Bankos szakemberként hogyan értékeli az újra tapasztalható tőzsdei hullámzást?
– A magyar tőzsde sokszor megélt már hasonló időszakokat, ugyanis hajlamos túlreagálni a nemzetközi eseményeket. Pedig az elmúlt félév során érzékelhetők voltak olyan periódusok is, amikor a vállalati eredmények és a makrogazdasági mutatók alapján függetlenedni tudtunk a nagyvilág tőzsdéin bekövetkezett változásoktól. Úgy érzékelem mindazonáltal, hogy a magyar börze még mindig nem igazán izgalmas a külföldi befektetők számára, leginkább azért, mert kevés az új bevezetés, nincs elég vonzó részvény. Továbbá azt tapasztalom, hogy sem a diplomáciai, sem a hagyományos gazdasági rendszerünkben nem elég folyamatos, így nem elég hatékony a kommunikációnk. Egy-egy road-show-t, illetve a hazai jó eredmények nemzetközi bejelentését követően láthatóan növekszik a külföld érdeklődése a magyar tőzsde iránt.
– A külföld figyelmét sajnos mostanában a Tisza kelti fel. Vajon milyen hatásai lehetnek a levonulóban lévő hatalmas árvíznek?
– Ezen a helyzeten csak össznépi összefogással lehet túllépni, s abban a költségvetésnek igenis jelentős szerepet kell vállalnia. Egyetértek azzal a jelenlegi megoldással, hogy a szükséges összegeket arányosan vonják el a különböző területetektől. Viszont alaposan meg kellene vizsgálni a jövőre vonatkozó, hosszú távú cselekvési módozatokat is. Nem szerencsés, hogy évente milliárdokat fordítunk egy-egy veszélyeztetett terület megmentésére, ahelyett, hogy átfogó megoldás születne. A meteorológiai-geológiai szakemberek előrejelzései amúgy is globális felmelegedéssel, s a tengerszint emelkedésével számolnak. Meglehet, évről évre szembe kerülünk majd az árvízzel. Azt tartanám megoldásnak, ha a veszélyeztetett területekről végleg elköltöztetnék az ott lakókat.
– Kelet-Magyarország nemcsak az árvíz miatt van nehéz helyzetben, az orosz válság óta számos ottani cég “ült le”. Putyin megválasztásával mintha stabilizálódna az orosz piac. Érdemes lenne a magyar cégeket az orosz piacra való visszatérésben államilag segíteni?
– Magyarország tradicionális piacaira – köztük az oroszra – a jövőben is koncentrálni kellene. A konkrét esetben már csak azért is, mert véleményem szerint ez a világ egyik leginkább fejlődőképes piaca. Ez hazánk szempontjából is igaz, hiszen vannak olyan termékeink, amelyeket éppen ezen a területen tudunk biztosan értékesíteni. Elég itt a gyógyszerekre vagy az élelmiszerekre gondolni. Tehát érdemes lenne az oroszországi exportot központilag támogatni.
– A legfőbb közjogi méltóságok javadalmazását megváltoztatná a parlament. Egyetért ezzel?
– Ha abból indulunk ki, hogy ma már minden magára valamit adó cégvezetőnek saját autója van, akkor természetesnek érzem, hogy ezt egy parlamenti képviselő is megengedhesse magának. Az persze már más kérdés, hogy mely szinten milyen juttatások reálisak. Azt ugyanis nem hiszem, hogy egy honatyának lakást kellene biztosítani, amelyet négy év múlva alkalmasint visszaszolgáltatna. A miniszterek, vagy a kormányfő, államfő szintjén nyilván másképpen ítélendő meg ez a kérdés. Az pedig teljesen normális dolog, hogy ezt időnként újraszabályozza az Országgyűlés.
– Kit látna szívesen Györgyi Kálmán utódjaként?
– Mindenképpen független személyiséget kell állítani a legfőbb ügyész posztjára, aki még attól sem függ, hogy az induláskor mely párt(ok) jelöltjeként ül e székbe. Györgyi Kálmán megítélésében sem az esetleges pártfüggőség vagy az elkötelezettség, hanem a szakmai felkészültség volt a döntő szempont. A jelölt önmagában feleljen meg a posztra.
– Lapzártánk után dönt a kisgazdapárt Torgyán József köztársasági elnökké jelöléséről. Ön szerint okosan teszi-e a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, ha kötélnek áll?
– Nem. Már csak a személyével szembeni negatív megnyilvánulások miatt sem. Ő ezt a kérdést régóta lebegteti, s szinte meg vagyok győződve arról, hogy miután az FKgP megszavazza, miniszteri – s egyben aktív politikai – feladataira való hivatkozással visszalép a jelöléstől.
– Felemás vélemények övezték a múlt heti Schüssel-Orbán találkozót. Ön szerint e kétoldalú szimbolikus csúcs tényleg veszélyeztetheti a magyar EU-csatlakozás brüsszeli megítélését?
– Annak, hogy Orbán Viktor meghívta Wolfgang Schüssel kancellárt, nagy jelentősége van a tradicionális osztrák-magyar kapcsolat ápolásában. Jövőbeni csatlakozásunknak pedig semmiképpen sem ártalmas, ha egy tagállammal jó a kapcsolatunk, sőt, uniós elvárás a harmonikus szomszédi viszony.
