Miközben a múlt év első hónapjai az egész imagyar gazdaság számára nehéz korszakként maradtak emlékezetesek, az autósbankok ez idő alatt még az ugyancsak erős 1998-as jövedelmezőséghez képest is javuló eredményeket produkáltak. Néhányan közülük már akkoriban úgy tartották, hogy 1999 egésze igen szép reményekkel kecsegtet, s derűlátásukban nem is kellett csalódniuk. Olyannyira, hogy a gépkocsi vásárlásfinanszírozására hitelintézeti formában szakosodott társaságok – a Merkantil Bank, az Opel Bank és a Porsche Bank – mindegyike az inflációt meghaladó tőkearányos nyereséget (ROE) ért el 1999-ben. A leglátványosabb fejlődést a Merkantil mutatta fel, adózás előtti nyereségét 43 százalékkal növelve. E pénzintézeteknél a mérlegfőösszeg – az előző évihez képest közel 40 százalékkal felduzzadt kihelyezés állomány miatt – 25-50 százalékkal gyarapodott. Mindezzel szemben a honi bankszektor a tavalyi esztendőre összességében csak szerény nyereséget mondhat magáénak, teljes mérlegfőösszege pedig csupán 2 százalékkal bővült.
NYERŐ OKOK. Persze nem a véletlen műve, hogy a négykerekűek finanszírozására szakosodott bankok ennyire elhúztak hagyományos szolgáltatásokat nyújtó társaik mellett. A Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója, Kolossváry Ádám három fő okra vezeti vissza a sikert: a gépkocsi-vásárlás finanszírozásának relatíve alacsonyak a költségei; a tevékenység nem igényel nagy beruházást; a drága fiókhálózatot az autókereskedők helyettesítik.
Az üzletág hazai specialitásaként a hitelekre és lízingre fókuszáló cégek abból is sokat profitálnak, hogy – az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil Bank kivételével – kizárólagos finanszírozói egy-egy márkának. A gyártókkal közvetlen kapcsolatban állnak, s általában ezek nevét is viselik. Az is természetesnek számít, hogy a kereskedők szerződnek a bankokkal, és az általuk kínált márka finanszírozójához küldik a vevőt.
A jó pénzügyi konstrukción nagyon sok múlik. Varga Zoltán, az Opel Bank kereskedelmi igazgatója szerint az alsó- és alsóközép kategóriás gépkocsik vevői között legtöbbször nem is az autó márkája a választás fő kritériuma, hanem a leggazdaságosabb, leginkább testhezálló fizetési konstrukció, azon belül is mindenekelőtt a havi törlesztő részlet nagysága a döntő. A finanszírozói piac kialakulására erősen hatott, hogy néhány évvel ezelőtt sokan (hamis) státusszimbólumként vásároltak nyugati gépkocsit, miközben igen szerény lakáskörülmények között éltek. A növekvő kereslet nyomán sorra alakultak az autófinanszírozó társaságok, felgyorsítva e sajátos piac fejlődését.
Mindezek ellenére korántsem biztos, hogy az autók megvásárlásához kölcsönt vagy tartós bérletet kínáló társaságoknak mindenáron bankként kell működniük – mondják a finanszírozó cégek képviselői (lásd külön írásunkat). Kühne Zsolt, az Euroleasing Rt. kereskedelmi igazgatója például egyenesen azt állítja: e tevékenységet leginkább pénzügyi vállalkozásként érdemes űzni, miként teszi azt az ő cége is. Szerinte egy bank kevésbé rugalmas, miután jóval több előírásnak kell megfelelnie. Sőt az is igaz – fűzi hozzá -, hogy amennyiben a pénzügyi vállalkozás mögött nem áll egy bank vagy bankcsoport, egymástól függetlenül, akár több hitelintézetet is versenyeztethet, amikor refinanszírozási forrást keres. (Az Euroleasing mögött egyébként nem áll közvetlenül bank, mint például a Pannonlízing mögött az ABN Amro, a Lombard Lízing mögött a Takarékbank, vagy éppen a Budapest Autó mögött a Budapest Bank.)
VÁSÁRLÁSI KEDV. A piac résztvevői egyetértenek abban, hogy – függetlenül a finanszírozók társasági formájától – e cégek sikerét a töretlen gépkocsi-vásárlási kedv alapozza meg. A tavalyi esztendőben például a 133 ezer új gépkocsinak mintegy több mint 50 százalékát vásárolták valamilyen finanszírozási konstrukcióhoz kötötten. A múlt év utolsó időszakában nagyon népszerűvé váltak a csereakciók is. A beszámításra kerülő régi járgányok leadásával hatalmas használtautó-készletek halmozódtak fel a kereskedőknél, amelyek eladása szintén szépen lendített a finanszírozók forgalmán is.
Mindinkább zsugorodik az a réteg, amely a teljes vételárat egy összegben fizeti ki a márkakereskedőnél. Bár még mindig igaz, hogy az exkluzív, drágább autók nagyobb részét nem hitellel vagy lízinggel, hanem készpénzzel vásárolják. Az utóbbi fél év sláger konstrukciója kétségtelenül a deviza alapú pénzügyi lízing volt. Az ügyfél természetesen forinthoz jut, ám a hitelt devizából refinanszírozzák. Ezzel a kölcsön kamata alacsonyabb, viszont a finanszírozó kockázata – éppen a forint árfolyamának változásából adódóan – nagyobb, mint a klasszikus forint alapú megoldásnál.
A hazai autóvásárlási kedv meglódulása körülbelül két-három esztendeje – egyesek szerint a Bokros-csomag lecsengését követően – kezdődött. Hozzávetőleg akkorra használódott el a honi gépjárműpark annyira, hogy tulajdonosaik már kevésbé találták kifizetődőnek a mind gyakoribb szervizelést és alkatrészbeszerzést, mint egy új autó megvételét. Azóta a piac csak egyre bővül, amit az is jelez, hogy újabb és újabb társaságok alakulnak gépkocsi-finanszírozásra. Csupán a bankok háza táján maradva: a Kereskedelmi és Hitelbank lízingcége az idén vette át a tevékenységet az anyabanktól, s az osztrák kézben lévő Erste Banknál is készülődnek egy lízingre szakosodott családtaggal piacra lépni. A finanszírozók számára a következő kihívást az jelenti: tudnak-e olyan konstrukciót kínálni, ahol az idősebb járgányok vásárlási feltételeivel versenyre kelhetnek a hasonló fogyasztói terhekkel járó, ám új autókra szóló megoldások.
