Jóllehet, a Rába április 27-i közgyűlése elé kerülő részvényenkénti 450 forintos osztalékjavaslat több mint imponáló (az árfolyamra vetítve 16 százalék feletti hozamot jelent), a tőkepiaci szereplők mégsem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a résztulajdonosi pozícióban is lévő igazgatóság gáláns javaslatát. A piaci szakemberek egy része attól tart, hogy ilyen magas osztalékráta rossz üzenet lehet a társaság stratégiáját illetően. Értesüléseink szerint a 450 forint kifizetését leginkább a 10-10 százalékos részvénycsomagot birtokló Rába Menedzsment Kft., illetve Graboplast vezetése szorgalmazta. Ez nem is meglepő, hiszen a menedzsmentnek finanszíroznia kell a saját 10 százalékos pakettjének visszavásárlási terheit (Figyelő, 2000/11. szám).
A társaságból a kifizetéssel mintegy 6,4 milliárd forint kerül ki, azaz a tavalyi 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett az eredménytartalék több mint fele, 3,5 milliárd forint. Egy másik javaslat szerint saját részvények bevonásával az alaptőkét is csökkentenék, méghozzá 5,5 százalékkal, egyúttal legfeljebb 10 százaléknyi sajátrészvény-vásárlásra kér felhatalmazást a cég vezetése. A vezérigazgató visszavonulásakor meghirdetett profiltisztítás és partnerkeresés most tőkerendezéssel indul, amihez úgy tűnik, sikerült megnyerni további, szintén 10-10 százalékos csomagokkal rendelkező tulajdonosokat, az EBRD-t, a győri önkormányzatot, valamint a DRB Hicomot is.
Az év végi hosszból kimaradó Rába ára azóta gyakorlatilag a várható osztalék mértékével arányosan drágult, ami azt mutatja, hogy a külföldi befektetők a tőzsdén nem érdeklődnek a cég iránt. –
