A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az év első két hónapjában – 4 milliárd 429 millió dolláros import és 3 milliárd 843 millió dolláros export mellett – 586 millió dollárt tett ki. Ez a deficit 155 millióval magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a kivitel értéke folyó áron dollárban 8,8 százalékkal (forintban 27,3 százalékkal), míg az importé 11,7 (illetve 30,9) százalékkal emelkedett. A magyar gazdaság duális szerkezetét jelzi, hogy a teljes importnövekmény több mint 70 százaléka a vámstatisztikai gazdaságban keletkezett. A behozatal növekedésében három tényező játszott főszerepet: egyharmadát a beruházási célú termékek, egynegyedét az energiahordozók, egyötödét pedig a fogyasztási célú cikkek többletimportja okozta. Kedvező jel azonban, hogy az Európai Unióval folytatott külkereskedelem aránya ismét nőtt: a kivitel 78 százaléka már oda kerül, és a kereskedelem egésze e relációban továbbra is magyar aktívumot mutat. A külkereskedelem áruszerkezetében továbbra is meghatározó a gépek exportja és importja, a kivitel növekedésének több mint 90 százaléka ebben az árucsoportban keletkezett.
Az idegenforgalom a külkereskedelemmel ellentétben egyértelműen a növekedés jeleit mutatja: az előző évinél 25 százalékkal több, 390 millió euró bevétel származott az első két hónapban a turizmusból. Az aktívum is tovább emelkedett, a tavalyi 166 millióval szemben az idén 233 millió euró többlettel zárt az ágazat február végéig.
