Emberi proteineket „gyártó” emlősök előállításával a világon tucatnyi cég foglalkozik, de a legeladhatóbb fehérjék génjeinek szabadalmait azok kaparinthatták meg, amelyek a legkorábban ébredtek. Például a holland-finn-belga-amerikai Pharming Group, amelynek több fontos szabadalom után még 1990-ben sikerült előállítania az első emberi géneket hordozó bikát, Hermant. A cég azóta több száz, tökéletesen működő transzgénikus nyúllal és több csordányi szarvasmarhával rendelkezik, ezek több mint tízféle emberi fehérjét választanak ki a tejükben. Humán klinikai próbákig az amerikai Genzyme Transgenics és a Dolly kopírozásában közreműködő, juhokra specializálódott skóciai PPL Therapeutics is eljutott, ez a két társaság valószínűleg hamar, alig egyéves lemaradással követi majd a Pharmingot. A „tejesek” listáját vezetőkön kívül azonban más cégek világszerte több mint hétszáz, transzgén élőlény által előállított, terápiás hatású terméket tesztelnek már embereken. A nagyok fejlesztéseibe pedig azok a kisebb cégek is besegítenek, amelyek gének szabadalmaival nem rendelkeznek, de biztos módszereik vannak a transzgén szervezetek létrehozására. Ilyen például az amerikai Infigen, amely egy transzgénikus szarvasmarhacsorda előállítására szerződött a Pharminggal, vagy a kanadai Chromos Molecular Systems is, amely, mint azt korábban megírtuk (Figyelő, 1999/48. szám), az MTA Szegedi Biológiai Központ egyik vezető kutatója, Hadlaczky Gyula eredményei alapján és közreműködésével mesterséges kromoszómákkal viszi be a sejtekbe a kívánt emberi géneket. –
