UNIVERZALIZMUS KONTRA PARTIKULARIZMUS. Az amerikai kultúrára a szabályok maximális tisztelete, az univerzalizmus jellemző, szemben a kivételeket – inkább, de korántsem szélsőségesen – kedvelő magyar vonással, ami nagyjából e két véglet közötti középutat jelöl.
INDIVIDUALIZMUS KONTRA KOLLEKTIVIZMUS. Szélsőségesen individuális jellemzőkkel bírnak az amerikaiak, a magyarok viszont a másik véglethez állnak közelebb.
SPECIFIKUS KONTRA DIFFÚZ MEGKÖZELÍTÉS. Az előbbi a mindenkori egyetlen lényegre törekvést jelöli, ami amerikai tulajdonság. Az utóbbi szerint minden mindennel összefügg. A magyarok e skálán majdnem középen helyezkednek el.
SEMLEGES KONTRA EMOCIONÁLIS. Ebben mindkét nemzet “középutas”, bár az amerikai inkább az utóbbi.
SZERZETT KONTRA ÖRÖKLÖTT STÁTUSZ. A tengerentúlon csak a legutóbbi tettek számítanak, a magyarok körében fontosak az általános jellemvonások – a kor, a nem, a családi háttér -, tehát az “örökség” is.
SZEKVENCIÁLIS KONTRA PÁRHUZAMOS IDŐÉRTELMEZÉS. Az egymás utáni határidők uralják az amerikai jellemzőt, a magyarok egymással párhuzamosan több munkát is végeznek.
A KÖRNYEZET BELSŐ KONTRA KÜLSŐ KONTROLLJA. Az amerikai egyén hajlamos saját környezete irányítására, a magyar inkább integrálódik, elfogadja, fatalista.