Januártól a visszterhes vagyonátruházással azonos mértékű – vagyis 10 százalékos, lakástulajdon esetén pedig 4 millió forintig 2, a fölött 6 százalékos – illeték terheli majd az ingatlanapportot. Az erre jutó summát a cégbírósághoz január elsejétől benyújtott cégbejegyzési, illetve változás bejelentési kérelmek szerinti vagyonszerzési ügyekben kell majd leróni. Aki tehát apportként kíván ingatlant bevinni egy társaságba, azt még az idén célszerű megtennie, mert jövőre ez a cégének jelentős többletköltséggel jár majd.
Az illetékmentesség – egyébként régóta tervezett – megszüntetését Zele Sándorné, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője nem költségvetési okokkal magyarázza. A tárcánál abból indultak ki, hogy az apport ugyanolyan visszterhes vagyonszerzés, mint az adásvétel, hiszen az apportáló tag a bevitt vagyontárgy értékének megfelelő részesedést szerez a társaságban. Semmi sem indokolja tehát a kedvezőbb illetékjogi megítélést. Az eddigi mentességi szabály ráadásul megkülönböztette a társaságokat, és ezzel sértette a pénzügyi környezet semlegességét. A gazdálkodáshoz szükséges ingatlanhoz ugyanis – attól függően, hogy a tagok képesek voltak-e nem pénzbeli betétként ingatlanapportra vagy sem – az egyik cég illetékmentesen, míg a másik, amelyik adásvétel útján szerzett ingatlant, illetékkötelesen juthatott hozzá.
Az ingatlanapport eddigi mentességét biztosító szabály egyébként csaknem egyidős a rendszerváltással: a gazdasági társaságokról szóló első – 1988-ban elfogadott, s 1989 január elsején hatályba lépett – törvénnyel összhangban fogadták el, mégpedig azért, hogy segítse az új társaságok megalakulását, működését és megerősödését. Időközben persze változott a tartalma, jelenleg az ingatlan tulajdonjoga mellett a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok megszerzésére is kiterjed, vagyis – hangsúlyozta az osztályvezető – éppen most a legtágabb, amikor az indoka már sokkal kevésbé áll fenn, mint 1989-ben. Államháztartási szinten az intézkedéstől mindössze 3 milliárd forint bevételt várnak, amelynek fele a központi költségvetést, a másik fele pedig az önkormányzatokat illeti meg.
Az idő sürget, ám talán még nincs minden veszve. Ha például valaki nem tudja, mely társaságba akar apportálni, akkor kellően nagy értékű ingatlan esetén – amikor a cégalapítási költségek alacsonyabbak az ingatlan után fizetendő illetéknél – az is megoldás, ha gyorsan alapít egy céget, amelybe még az idén beviszi az ingatlanát. Lényeges azonban, hogy az alapító okiratot még ebben az évben benyújtsák a cégbírósághoz is. Amennyiben jövőre a tag az ingatlant el akarja adni, akkor nem azt, hanem az arra alapított társaságot értékesítheti. Így az ingatlan tulajdonjoga nem változik, ezért értelemszerűen illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik, az üzletrész megszerzése pedig nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek. Zele Sándorné is elismeri, hogy a fenti lehetőség törvényes módja az illeték elkerülésének.
Jövőre a társaság – vagy a közös gazdálkodás egyéb formájának – megszűnésekor megszűnik a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész (vagyis a felhalmozott vagyon) illetékmentessége is. Mint a pénzügyi tárca osztályvezetője elmondta, ilyen vagyonszerzés a gyakorlatban kevés akad, ezért az illetékfizetési kötelezettség megállapításától jövőre csupán 200-300 millió forint bevételi többlet várható.
