Október idusa ellenére gyönyörű vénaonyok nyara volt Bázelben, amikor Daniel Vasella, a svájci Novartis gyógyszergyár 46 éves vezérigazgatója visszaérkezett ázsiai villámlátogatásáról. Az utazás fénypontja az volt – árulta el ebéd közben -, amikor a thaiföldi uralkodóval a genetikailag manipulált ételek előnyeiről és hátrányairól beszélgettek.
Ezen a területen Vasella nagy tapasztalattal rendelkezik. Amikor 1996-ban, két svájci gyógyszergyár – a Ciba-Geigy és a Sandoz – 63 milliárd dolláros fúziójával megalakult a Novartis, az egykori orvos büszkén nyilatkozta: ez a világ első táplálkozás- és egészségtudományi vállalata. Vasella állította, a Novartis abban a különleges helyzetben van, hogy a növénygenetikából ellesett technológiákat a gyógytermékekre és az agrobizniszre egyaránt alkalmazhatja, így a vállalat jövőjét a géntechnológiára tette fel.
ROSSZUL SZÁMÍTOTTAK. Vasella ezzel rossz lóra tett. A génmanipulált termékektől való általános idegenkedés aláássa azt az táplálkozás- és egészségtudományi jövőképet, amin a Novartis filozófiája nyugszik. Bár Vasellának még mindig az az elképzelése, hogy a jövő útja a géntechnológia, elismeri, hogy a mai helyzetben egyelőre elhanyagolható mértékű a növénykutatás és a gyógyszergyártás közötti együttműködés. A szükségleti cikkek mérsékelt ára és a növekvő verseny erőteljesen visszavetette az értékesítést az agrárüzletben.
“Most azt vettük tervbe, hogy inkább az egészségügyre koncentrálunk” – közölte Vasella. A megváltozott szemléletmód következtében újabb átszervezési hullám söpörhet végéig a Novartison. A vezérigazgató felvillantotta annak a lehetőségét, hogy megszabadul az agrárterületen érdekelt leányvállalatokban lévő ellenőrző részvénypakettjétől. A bevételt arra fordíthatná, hogy megvásároljon még egy gyógyszergyártót, ami új lendületet adna az életképesebb gyógyszer-franchise ágazatnak.
Ez év első felében az agrobizniszből származó árbevétel 10 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra csökkent, míg a gyógyszer-értékesítés bevétele 6 százalékkal, 6,1 milliárd dollárra nőtt. Így a Novartis haladékot kapott mindaddig, amíg a 2001-ben várható új gyógyszeripari termékekből származó bevételek befolynak a kasszába. A cégnél 11 új vegyülettel kísérleteznek immár a legutolsó, az emberkísérleteket is magába foglaló szakaszban – ez jobb a legtöbb versenytárs hasonló mutatójánál. Vasella arra törekszik, hogy az újonnan kifejlesztett gyógyszerekből származó bevételt a teljes forgalom jelenlegi 18 százalékáról két éven belül 25 százalékra növelje.
Ezzel igen magasra tette a lécet. A Novartis gyógyszerpalettája túlkoros, s élesedő versennyel kell szembenéznie a nem márkás gyártmányok térnyerése miatt. Gyógyszeripari termékeinek háromnegyede több mint ötéves, 50 százalékuk származik kifejezetten elavult szabadalmakból. Ami pedig még ennél is aggasztóbb: csökken a cég piaci részesedése az Egyesült Államokban, márpedig ma az a világ legfejlődőképesebb gyógyszeripari felvevőpiaca. “A következő két-három évben a Novartis jövedelmezősége valószínűleg látványosan leromlik” – figyelmeztet Barrie G. James, a Ciba vezetésének korábbi tagja, jelenleg a bázeli Pharma Strategy Consulting elnöke. Prognózisát a csökkenő piaci részesedés, az igazán kiemelkedő újdonság hiánya, és a sínylődő agroüzlet együttes hatása támasztja alá.
ERŐS MÉRLEG. Mindez drámai változást jelent 1996-hoz képest, amikor az elemzők azt feltételezték, hogy a Novartis racionalizálja tevékenységét, de egyúttal növeli értékesítését. A fúzióból származó költségmegtakarítás mindenesetre javított a cég eredményén. Az adózás előtti profit 1998-ban – 22 milliárd dolláros összbevétel mellett – 5,5 milliárd dollár volt, ami a fúzió időpontjában mért adatokhoz képest (21,1 milliárd dollárból származó, 3,9 milliárdos nyereség) komoly előrelépésnek számít.
A befektetők óvatossá váltak; meg kívánnak bizonyosodni az agrobiznisz egységek sorsáról, és a bevezetésre kerülő új gyógyszerek életképességéről. A Novartisnál most 22 a jövő évi várható nyereségadatok alapján számolt P/E-mutató (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) értéke. Ez a vezető gyógyszergyárak viszonylatában a legalacsonyabbak közé számít. “A piac várakozó álláspontra helyezkedett, amit senkinek nem lehet a szemére vetni” – mondja Raymond Breu, a Novartis egyik pénzügyi szakértője.
Vasella – aki 11 évvel ezelőtt gyógyszerkutatóként kezdte karrierjét – vergődik a nagy nyomás alatt. Azon felül, hogy az agrárüzlet leépítésén morfondírozik, a vezetői gárda felfrissítését, s a jelentéktelenebb, fogyasztói egészségvédelemmel foglalkozó leánycégek leválasztását is fontolgatja. Azt is tervbe vette, hogy a New York-i értéktőzsdén másodlagos részvényértékesítéssel próbálkozik, ami javíthatna a Novartis amerikai piaci fogadtatásán.
Vasella és Breu ugyanazt állítják: nem kell az ördögöt a falra festeni. Az év végéig várhatóan megoldják a létszámleépítést és új költségcsökkentő intézkedéseket vezetnek be, ami mintegy 1,4 milliárd dolláros megtakarítást hoz majd. A megspórolt pénz nagy részét arra fogják költeni, hogy javítsák a cég amúgy is kedvező – 12,8 milliárd dollárnyi készpénzt és értékpapírt kimutató – likviditását. A többi az értékesítés és a reklámkampányok erősítésére megy, különösen a Novartis forgalmában 36 százalékkal részesedő Amerikában.
A legfőbb probléma az agrobiznisz gyenge teljesítménye, amiben a gombaölők, a gyomirtók, a vetőmagok és az állatgondozási termékek egyaránt szerepet játszanak. A masszív átszervezések ellenére is folyamatosan csökken a cég piaci részesedése a gyomirtók és gombaölők terén a vállalatot kiszorító Monsantóval és az AstraZenecával szemben.
Az agrárüzletben felmerülő veszteségek ellensúlyozása érdekében Vasella keményen dolgozik azon, hogy felfrissítse a cég gyógyszertermék-palettáját. Jörg Reinhardt fejlesztési igazgató szerint a Novartis 2003-ig a kibocsátás előtt álló gyógyszerek arányát 50-ről 70 százalékra szeretné növelni. Abban reménykednek, hogy mind a hét, a vállalat által bejáratott gyógyítási területen képesek lesznek évente 3-3 új vegyületet elindítani a termékfejlesztés rögös útján.
GYÓGYSZERÜSTÖKÖS? A jövő év végéig a mostanában fejlesztés alatt álló szerek közül jó néhány robban majd be a piacra. Elsőként a Visudyne megjelenésére számítanak, amelyet jelenleg az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerellenőrző hatósága (FDA) vizsgál. A Visudyne a látóidegsorvadás, az 50 év feletti felnőttek körében előforduló vakság leggyakoribb okának ellenszere. Richard R. Stover, az Arnhold & S. Bleichroeder vezető elemzője szerint a következő 3-5 évben – 1 milliárd dolláros forgalommal kalkulálva – a Visudyne könnyen a világ legjobban jövedelmező szemgyógyszerévé válhat.
A sorban a Zelmac, az akut bélbántalmak kezelésére kifejlesztett gyógyszer, majd a felnőttkori cukorbetegség elleni Starlix, valamint az asztma kezelésére kifejlesztett E-25 következik. A Novartisnak ezen kívül 2000-től több új termékét kezdik el értékesíteni az Egyesült Államokban, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az epilepszia és az asztma gyógyszereit. Tíz év alatt – Vasella becslései szerint – a társaság összesen egymilliárd dollárt költ a xenotranszplantációs módszer, azaz a génmanipulált állati szervek emberbe történő átültetésének fejlesztésére.
A vezérigazgató útjára bocsátott néhány ígéretes újítást. Ám még mindig keresik a Viagrához, vagy Prozachoz hasonlítható, a piaci térbe üstökösként becsapódó igazi sikergyógyszert. Ez bizonyítaná, hogy valóban volt értelme a fúziónak. A befektetők mindenesetre egyre türelmetlenebbek.
Š BUSINESS WEEK
