Hosszabb távon a szállítás teljesítményei a nemzetgazdaság egészének teljesítményeivel arányosan változnak. Az ország uniós csatlakozása és a külkereskedelmi forgalom élénkülése nyomán az időszak végére a tempó akár az 5 százalékot is megközelítheti, kedvezőtlen külső feltételek esetén viszont jó, ha 3 százalékos növekedésre lehet számítani (lásd a táblázatot).
A kilencvenes évek elején a gazdaság recessziója, szállításigényességének csökkenése nyomán az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmény erősen visszaesett. Ez leginkább a belföldi vasúti áruszállítást érintette, így a vasút korábbi hegemóniája visszaszorult a közúttal szemben. Az utóbbi jelentőségét az is felértékelte, hogy a nagytömegű áruk helyett a magasabb hozzáadott értékű termékek mozgatása került előtérbe. A vasút piacvesztése tartósnak mutatkozott, 1996 végén az áruk 30 százalékát ily módon, míg a közút már 55 százalékos részesedést ért el.
A két évvel ezelőtt jelentkező pozitív tendenciák – a gazdaság élénkülése, a külkereskedelmi és a tranzitforgalom növekedése – az áruszállítás teljesítményeire is kedvezően hatottak. 1997-ben az elszállított áruk tömege alapján mért teljesítmény stagnált, és az árutonna-kilométerben mért teljesítmény is csak kismértékben csökkent. Az áruszállításon belül a nemzetközi közúti szállításban élénkülés volt tapasztalható; 1997-ben az áruknak már 47,6 százalékát szállították magyar tehergépjárművek.
A távolsági személyszállításban – az utasok számának 1993 és 1994 közötti kezdeti mérséklődése után – a forgalom emelkedett, elsősorban a távolsági autóbusz közlekedésben és a gazdaságilag fejlettebb térségekben, miközben a leszakadó térségekben visszaesés mutatkozott. Az idei első negyedévben az utasok száma lényegében azonos volt a bázisidőszakival, az utaskilométerben kifejezett teljesítmény pedig 2 százalékkal meghaladta azt.
A helyi tömegközlekedés forgalmának több éve tartó visszaesése az idén megtorpant. Az első negyedévi utasszám 3 százalékos növekedést mutat, ezen belül az autóbuszon utazók száma 5, a villamoson közlekedőké 6 százalékkal bővült. A tömegközlekedés folyamatainak alakulásban a személygépjárművek számának növekedése mellett a tarifák erőteljes emelkedése, a felszíni közlekedési hálózatok jelentős méretű rekonstrukciós munkálatai és a gazdaságosság játszottak közre. –
