Diszkont jutalékokkal jelent meg egy brókercég, elsőként a hazai értékpapírpiacon. Az idén már több mint 190 milliárd forintos részvénypiaci forgalomnál tartó Equitas szolgáltatásának bevezetését kikerekedett pupillával figyelte a konkurencia, mert számításaik szerint e brókerház korai árversenybe kezdett, mi több, gazdaságtalan jutalékot állapított meg, amivel saját pénzügyi biztonságát is veszélyezteti.
Az Equitas az úgynevezett számítógépes technikai daytrade-jére (lásd keretes írásunkat) 0,15 százalék jutalékot és 20 százalék fedezetet állapított meg; a sima vételi, illetve eladási megbízások jutaléka 0,25 százalék. A kisbefektetőknek eddig még egyetlen brókercég sem kínált ilyen alacsony jutalékokat számlavezetési díj és minimum forgalom előírása nélkül. Benke Ákos, a CA IB igazgatója szerint konkrétan nem lehet megmondani, milyen jutalékrendszerben tud megfelelő nyereséget hozni az internetes bróker, de úgy véli, a reális szint valahol 0,50 és 0,75 százalék között van.
Ebben szerepet játszik az is, hogy ma Magyarországon a befektetők nehézkesen jutnak információhoz, ezért az elektronikus brókereknek fel kell vállalniuk a minőségi tájékoztatást is. Ami pedig pénzbe kerül, méghozzá egyre többe.
A tengerentúli értékpapírpiacokon egyébként látványos fejlődést, ugrásszerű forgalmat értek el azok a diszkontértékpapír-kereskedők, amelyek jócskán aláígértek a versenytársaknak, s lecsupaszított, tartalmi szolgáltatások nélküli elektronikus brókerkedést kínáltak. A New York-i tőzsdén megjelent internetes alkuszok arra kényszerítették a nagy múltú értékpapír-kereskedőket – például a Merryll Lynchet -, hogy hasonló olcsó elektronikus szolgáltatást (homebrokeringet vagy webbrokeringet) alakítsanak ki.
A Concorde Direct (korábban Első Internet Bróker) munkatársának is alapvető problémái vannak az Equitas szolgáltatásával. Bata István szerint meglehetősen veszélyes vállalkozás egy 200 millió forintos alaptőkével rendelkező cégtől “agresszív” diszkont brókerkedéssel megjelenni. Mint mondja, a szolgáltatás piacra dobása önmagában nem lenne probléma. A fő gond az, hogy korábban már több kisebb értékpapír-kereskedő próbálkozott alacsony jutalékokkal, illetve magas kockázatú ügyletekkel, s ezek közül többen fizetésképtelenné váltak. Bata István szerint az Equitas szolgáltatásai közül két elem, a minimum díj nélküli megbízásadás, illetve a technikai daytrade elemek az igazán formabontóak. Az előbbi például elvileg lehetővé teszi hogy akár 10 ezer részvényt egyenként adjon el, illetve vegyen valaki. Ez persze jelentős veszteséget okozna a cégnek. A technikai dytrade pedig a tőkeáttételek miatt jelentősen megnövelheti a kockázatot.
Pataki Gábor, az Equitas kereskedelmi vezérigazgató-helyettese ezt cáfolja. Mint mondja, olyan szabályozókat alkalmaztak, amelyek nem teszik lehetővé, hogy az ügyfél, vagy a brókercég végzetes veszteségeket szenvedjen el. (A piacon egyébként a legtöbb brókercég 20-30 százalékos fedezetet kér a technikai daytrade-re.) Ha egy értékpapír tőzsdei felfüggesztés előtt áll, mert túlságosan nagy volt az áringadozása, akkor – hangsúlyozza Pataki – az internet bróker a nap elején vásárolt részvényt automatikusan a piacra dobja.
Az Equitas képviselője nem érti, hogy az internetes brókerpiac többi szereplője miért csóválja a fejét. Úgy véli, az általuk meghatározott jutalékokkal is elegendő nyereségre lehet szert tenni, hiszen a 0,15-ös kulccsal is többszörös haszon marad egy-egy üzletkötésen. Egyébként elutasítja a diszkont bróker megfogalmazást, mert az új internetes kínálatuk mellé három társszolgáltatót is kínálnak, természetesen pénzért. Pataki Gábor szerint a piac az eltelt évek alatt az extraprofit reményében folyamatosan sulykolta a kisbefektetőkbe, hogy 0,50 és 0,75 százalék alatt nem éri meg brókerkedni. Miközben a nagy értékpapír-kereskedők a kiemelt ügyfeleknek 0,2, bizományos brókereknek pedig 0,1 százalékos jutalékkal dolgoznak.
A piacon köztudott, hogy a jutalékok függőek a forgalomtól és a kötésszámtól. A számítások szerint egy-egy tőzsdei ügyletért körülbelül 0,225 ezrelékes díjat fizetnek a tőzsdének és a felügyeletnek összesen.
Az Equitas véleménye és számítása szerint az internetes brókerkedésnek nincsenek olyan anyagi vonzatai, mint a hagyományosnak, ezért lehet jócskán alámenni a piacon megszokott jutalékoknak. A rendszer felépítése mindent összeszámolva 14 milliós anyagköltséget jelent – úgynevezett e-bróker szoftvert egyébként Magyarországon 9 millió forintért árul egy számítástechnikai cég -, plusz néhány millió forint a szakemberek munkadíja. Emiatt szerintük nem helytálló az a feltételezés, hogy egy webbóker vagy homebróker rendszer összeállítása legalább 50 milliós beruházást igényel. Ezt viszont Bata István cáfolja, mert úgy véli, ide kell számolni a számlázási rendszer befektetését is. (Kérdés viszont, hogy a meglevő számlázási rendszer nem alkalmas-e a célra.)
Az Equitas új szolgáltatásával lépéskényszerbe hozta a hazai e-bróker piac szereplőit. Bata István mindenképpen számít valamiféle válaszlépésekre, ám úgy gondolja, a Concorde Direct ügyfelei részére inkább igyekszik minél több a tőkepiaci kereskedéshez szükséges információt nyújtani, megkönnyítve a befektetők döntését. Hasonlóan gondolkodik Benke Ákos is, aki azt mondja, a CA IB nem kíván diszkont értékpapír-kereskedéssel foglalkozni, ekképpen internetes brókerük jutaléka sem lesz az Equitaséhoz hasonló.
A hazai értékpapír-kereskedelmi piacon egyébként az utóbbi időben jelentős változások folynak. Néhányan – többnyire a kis brókercégek – úgy döntöttek, hogy egyfajta diszkont felé fordulnak, s szolgáltatásaikat az eddig megszokottól eltérően agresszívabb marketinggel próbálják majd eladni. A nagyobbak viszont a drágább minőségi szolgáltatás felé mozdulnak el.
A Figyelő korábban már beszámolt arról, hogy a hazai értékpapírpiac mindinkább szűkül, az egyetlen kitörési pont az internet brókerelés lehet. Pataki Gábor abban bízik, hogy két-három éven belül megtöbbszöröződik az internet-felhasználók hazai száma.
Mindemellett a befektetők értéktőzsdei elpártolása láttán felvetődik a kérdés, vajon tényleg érdemes-e jelenleg árversenybe kezdeni egy olyan piacon, ahol lasszóval kell fogni az ügyfeleket. A számítások szerint ugyanis – miközben közel 200 ezren tartanak fenn tőzsdei értékpapírszámlát Magyarországon – jelenleg alig több mint 40-50 ezren tőzsdéznek aktívan.
