Derült égből villámcsapásként érte a világot a két évvel ezelőtt kirobbant ázsiai válság. Az addig évi 5-10 százalékos GDP-bővülést produkáló dél-kelet-ázsiai országok – így Dél-Korea, Malajzia, Thaiföld, Indonézia és Szingapúr – teljesítménye drasztikusan visszaesett, a negatív növekedés mértéke egyes országokban elérte a 10-15 százalékot. A mélyrepülést az úgynevezett forró pénzek, a spekulatív tőke menekülésének drámai jeleneteket produkáló pánikja előzte meg.
FORDULAT ÉS REFORM. A térség idei évközi mutatói azonban újból az élénkülés jeleit mutatják: nő GDP és a belföldi kereslet, az ottani tőzsdék indexei pedig megközelítették, vagy már meg is haladták a válság kirobbanása előtti szintet. A beruházások szintén a nekirugaszkodás jeleit mutatják, a külföld egyre nagyobb bizalmat tanúsít a térség iránt, és a pénzügyi szektor átalakítása is sikeresnek ígérkezik. A bankokat újratőkésítették, s megváltozott a monetáris politika elsődleges célkitűzése is: a fő prioritás immár nem a valutaárfolyam stabilitásának biztosítása, hanem az antiinflációs politika megvalósítása.
Mindemellett az újjáéledt konjunktúra egyelőre felettébb törékeny. A fellendülést a régión kívüli veszélyforrások is fenyegethetik, mint például a növekedés lassulása a térségbeli cégek fő exportpiacain, elsősorban az Egyesült Államokban, vagy éppen a kínai valuta, a jüan leértékelése. A fő kockázati tényezőket azonban belül kell keresni. Bár a bankrendszer reformja jó ütemben halad, a szektorba beruházó külföldi befektetők előtt egy-két kivételtől eltekintve egyelőre zárva van a kapu. Amíg nem jelennek meg számottevő mennyiségben a külföldi tulajdonú bankok, addig nincs biztosíték arra, hogy a bankok menedzselése valóban megújul. További veszély lehet, hogy a bankok – akárcsak a mai, válság utáni Mexikóban – az alacsony hitelezési hajlandóság miatt tulajdonképpen a gazdasági növekedés kerékkötőivé válhatnak. Emiatt is szükség lenne a fejlett kötvénypiacok kiépítésére, hogy a nehezen megszerezhető banki hitel mellett más forrásokhoz is hozzá lehessen férni.
A pénzintézeteken kívül más cégekre is ráfér a szerkezetváltás. A menedzserek elszámoltathatósága, a társaságok tevékenységének és céljainak átláthatósága, valamint a részvényesek nagyobb beleszólási lehetősége a vállalatirányításba a pénzügyi szektor reformjánál is nehezebb és hosszabb feladatnak ígérkezik.
HAZAI HATÁSOK. A térség Magyarország külkereskedelmében mérsékelten fontos szerepet tölt be: az importban Dél-Korea, az exportban pedig Szingapúr áll legelőkelőbb 17. helyen (lásd a táblázatot). A Figyelő által megkérdezett vállalati vezetők szerint az ázsiai konjunktúra újjáéledése csak közvetve érinti az itteni képviseleteket. A Samsung a két évvel ezelőtti válságot megszenvedte ugyan, mivel hiteleit nehezebben tudta megújítani, jelenleg azonban – az azóta végrehajtott jelentős tőkeemelés következtében – nincs szüksége kölcsöntőkére.
További fontos hatása lehet a fellendülésnek az exportlehetőségek bővülése; kivitelünk a térség valamennyi országát tekintve 1999 első hét hónapjában gyorsabban nőtt 1998 első hét hónapjához képest, mint az import, ami akár a szóban forgó fellendülés számlájára is írható. Az is igaz ugyanakkor, hogy a térséggel folytatott magyar kereskedelem – Szingapúr kivételével – még így is erősen deficites. (Szingapúr amúgy egyfajta kereskedelmi és befektetői központ szerepét tölti be. Kivitelünk nagy részét főleg elektronikai alkatrészek teszik ki.)
Ha nem is sikerül közvetlenül kihasználnunk a kínálkozó lehetőségeket, áttételesen akkor is lehet pozitív hatása a nemrégiben megindult ázsiai konjunktúrának. Mégpedig azért, mert a fellendülés a világgazdaságnak, azon belül pedig – a magyar export háromnegyede számára piacként szolgáló – Európai Uniónak (EU) is új impulzust adhat.
