Az október 3-i ausztriai választások nyertese kétségkívül a szélsőjobboldali megnyilvánulásairól ismert Jörg Haider Osztrák Szabadságpártja (FPÖ) lett, amely Viktor Klima kancellár Osztrák Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) mögött a második helyen végzett, igaz, alig valamivel megelőzve a Wolfgang Schüssel külügyminiszter-alkancellár által irányított Osztrák Néppártot (ÖVP). Lapzártánkkor mindenki feszült figyelemmel tekint a mintegy 200 ezernyi postai úton leadott „levélszavazatra”, ettől (is) függ ugyanis, hogy ismét felállhat-e az Ausztriát immár 13 esztendeje kormányzó, a választási eredmények tanúsága szerint gyökeres megújulásra szoruló szociáldemokrata-néppárti koalíció; a folytatás egyik feltételéül ugyanis Schüssel alkancellár az ÖVP második helyét jelölte meg. Ha azonban az eddigi sorrend már nem változik meg, s az FPÖ marad a második, akkor egyre körülményesebbé válhat a nyugat-európai középpártok körében egyszerűen szalonképtelen, jelenleg Karintia tartomány élén álló Jörg Haider távol tartása a bécsi kormányzati pozícióktól.
Eközben Európa harmadik leggazdagabb államának – az egy főre jutó GDP tavaly meghaladta a 26 ezer dollárt – gazdasága továbbra is virágzik. A kiemelkedőnek számító, 3,3 százalékos GDP-bővülést hozó 1998-as esztendő végén ugyan csökkenni kezdett a növekedés dinamizmusa, de az idén az előrejelzések szerint így is 2 százalék körül alakul majd e mutató. Az immár évek óta csupán 1 százaléknyi inflációt és a mindössze 4-5 százalékos munkanélküliséget is figyelembe véve egyáltalán nem panaszkodhatnak az osztrákok, akik a közeljövőben – a parlament által júniusban elfogadott reformcsomagnak köszönhetően – az elmúlt két évtized legjelentősebb adókönnyítésével is kalkulálhatnak.
Az osztrák gazdaság előtt álló elsődleges makrogazdasági cél az Európában amúgy általában is merev munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, aminek azonban adott esetben komoly ára lehet: például a lakásépítések támogatására szánt évi 25 milliárd schillinges (mintegy 1,82 milliárd eurós) kiadási tétel lefaragása. A költségvetés költekezésének azonban mindenképp szigorúbb korlátokat kell szabnia az eljövendő időszak kormányzatának, mivel a jövő évre kalkulált 2,0-2,5 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány meghaladja az EMU-tagországok számára előirányzott 1,7 százalékot. Tovább árnyalja az amúgy kedvező képet, hogy a keleti piacok beszűkülése miatt az osztrák fizetési mérleg is enyhén romlani látszik: az idén – a tavalyi 2,3 százalékkal szemben – 2,5 százalékos lesz a mérleg deficitje. –
